-
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/i
-
Telefon: +36-1-4855200/5223
-
Fax: +36-1-4855253
-
E-mail: finnugor{at}btk.elte.hu
-
Térkép (Maps): Belváros (City)
-
Fogadóórák
Az alapnyelv szókészleti csoportjai

Forrás: BG: 59−62.
Az alapnyelvre kb. 1200 tőszó vezethető vissza a mai finnugor nyelvek alapján. Hajdú Péter a glottokronológiai módszer segítségével úgy becsülte, hogy az alapnyelvben körülbelül kétszer ennyi tőszó létezhetett. Beleszámítva az összetételeket és a képzett alakokat is, az alapnyelv 20-25000 szóból állhatott.
A magyar nyelvben közel 1000 ugor és finnugor eredetű tőszó található. Egy közepes szótár szóanyagának kb. 60%-a finnugor eredetű (uráli, finnugor vagy ugor kori). Még jobb az arány, ha irodalmi szövegből veszünk mintát: egy magyar regényben a szavak kb. 80%-a finnugor eredetű tőszóból, illetve azok származékaiból áll, ami azt jelenti, hogy nyelvünk határozottan megőrizte finnugor jellegét.
Az alapszókincset hagyományosan a szavak jelentése szerint csoportosítják. A szókészleti csoportok tájékoztatnak a finnugor ősnépesség életmódjáról is.
Az alapnyelvi szókészlet csoportjai a magyar nyelv alapján, pár kiragadott példával:
A társadalmi szervezet szavai
- had (o. èont)
- szer
A rokonsági terminológia szavai
- apa (fi. isä ’apa’)
- eme ’állat nősténye’ (fi. emä ’anya’)
- meny (v. miń)
- fiú
A hiedelemvilág szavai
- lélek (v. lili)
- hagy, hagymáz (v. kul’, èul’ ’ördög, manó’)
A vadászat szavai
- ideg ’íjhúr’ (v. jantew)
- nyíl
- lő (v. liγ-)
- nyúl (zrj. ńimal)
A halászat szavai
- háló (fi. kalin)
- folyó (fi. joki)
- hal (fi. kala)
- nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón)
A gyűjtögető életmód szavai
- méz (fi. mesi)
- bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’)
- nyj. mony ’tojás’ (o. mon)
A lakás és ruházkodás szavai
- ház (fi. kota)
- fél ’ajtófélfa’ (md. päl ’sövénykaró’)
- (ruha)ujj (zrj. soj)
- ágy
- fon
- köt
- varr
A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai
- fúró (fi. pura)
- bőr (osztj. pär)
- kő
- vas (fi. vaski ’réz’)
- arany
A táplálkozás szavai
- fazék (fi. pata)
- fő, főz
- nyj. köved ’abárolódik, párolódik’
- lé (v. läm)
- vaj (v. woj)
- háj
Az égitestek és a természeti jelenségek szavai
- hó ’hold’ (fi. kuu)
- húgy ’csillag’
- felhő (fi. pilvi)
- jég (fi. jää)
Az idő- és térbeli tájékozódás szavai
- év (cser. ij)
- al- ’alsó’ (md. al)
- tél
- tavasz
- hol- ’reggel’
A környezet és a növényvilág szavai
- víz (fi. vete-)
- fa (cser. pu)
- vad ’erdő’ (o. wont)
- fenyő
- szil(fa)
Testrészek
- fő ’fej’ (fi. pää)
- szív (v. sim)
- száj
- kéz (fi. käte-)
Számlálás
- egy (fi. yhte)
- kettő (fi. kahte-)
- három (fi. kolme)
- olvas ’számol’ (fi. luku ’szám’)
Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai
- ad (zürj. ud ’megitat’)
- val-, vol- (létige)
- lesz, lev- (létige)
- él (fi. elä)
- eszik, ev- (mord. seve)
- tesz, tev-
- megy, men-
A magyar nyelv finnugor eredetű szavaiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az alapnyelvi népesség halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. Ez a középső kőkor (mezolit) társadalmi szintjének felel meg. Ugyanakkor néhány szó − fazék, vaj, köles − már a kerámiakészítésre, állattenyésztésre, földművelésre, tehát inkább újkőkori (neolit) társadalmi-gazdasági szintre utalhat. A finnugor szavakból levonható társadalom- és gazdaságtörténeti következtetéseknél azonban mindig mérlegelni kell, hogy az adott szó hány etimológiával bír a mai finnugor nyelvekben, s ezáltal mely korszakra (ugor, finn-permi, finnugor, uráli) vetíthető vissza használata. A köles szóból például veszélyes visszakövetkeztetni a finnugor kori földművelésre, mert a magyaron kívül csak a vogul nyelvből ismert, tehát az ugor kornál feltehetőleg nem régebbi.