ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet
nyomtatható változat

Magunkról

Tanszékünk jogelődjének, az altaji összehasonlító nyelvtudomány tanszékének alapítását 1872-ben rendelte el Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter. Első professzora a Németországból hozzánk érkezett Budenz József (1836–1892) volt, aki a göttingai egyetemen indogermanisztikát tanult, majd „altajisztikával” kezdett foglalkozni, így került Magyarországra. Az alapításkor ő volt a Magyar Filológiai Szeminárium vezetője, amely hosszú ideig (1925-től Magyar Nyelvtudományi Intézet néven) volt tanszékünk keretintézménye.

HÍREK

Őstörténet és nyelvrokonság a történelem tankönyvekben

A Történelemtanárok Egylete 2015. március 27-én 16 órakor szakmai vitát rendez a kísérleti történelem tankönyvekről. Figyelem, változás! A helyszín: ELTE BTK I. Tóth Zoltán-terem, Múzeum krt. 6-8. II. emelet 252. A vitát beharangozó írás az egylet honlapján érhető el.

Előzmények:

Őstörténetről, nyelvrokonságról – másképpen: Csepregi Márta előadása az uráli nyelvekről

Az ELTE BTK által szervezett Őstörténetről, nyelvrokonságról – másképpen c. előadássorozat második előadását Csepregi Márta, az ETE Finnugor Tanszékének vezetője tartja.

Az előadás címe: Nyelvek és nyelvjárások az uráli nyelvcsaládban

Őstörténeti előadássorozat az ELTE BTK-n

"Őstörténetről, nyelvrokonságról – másképpen" címmel az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákműhelye a tavaszi félévben tudományos előadássorozatot szervez.

Mari Uusküla előadása tanszékünkön

Az Észt és a Magyar Tudományos Akadémia közötti együttműködés keretében PhD Mari Uusküla (Tallinni Egyetem, Eesti Keele Instituut) előadást tart

a Finnugor Tanszéken 2015. március 19-én, csütörtökön, 15.30 és 17.00 között, a MÚK I épület 029-es előadóteremben.

Témája: On linguistic fieldwork in theory and practice

Az előadás angol nyelvű, de az azt követő konzultációban a magyar és az észt nyelv is szabadon használható.

„Sámánok Szibériában régen és ma” – Kerezsi Ágnes néprajzkutató előadássorozata a Néprajzi Múzeumban

„Sámánok Szibériában régen és ma”

Mindenkit szeretettel vár Kerezsi Ágnes néprajzkutató 6 előadásból álló ismeretterjesztő sorozata március közepétől szerda esténként a Néprajzi Múzeumban.

 

1. előadás 2015. március 11. 18. óra

Mi a sámánizmus?

Az előadás azt a kérdést járja körül, hogy mit nevezünk sámánizmusnak, mi tartozik a sámánizmus fogalomkörébe. A sámánizmus, mint bármely más vallási jelenség, különböző korokban született vallási jelenségeket ötvöz magába. Többek között azért élhette túl a térítők és a kommunisták által végbevitt üldöztetést, mert mint hit- vagy hiedelemrendszer nyitott maradt a változásokra. Befogadta azokat, dogmái alig voltak, alkalmazkodási készsége viszont annál nagyobb. Beszélünk az animizmuson alapuló ősi hiedelemrendszerről, ami a sámánhit alapja, az extázistechnikáról, a sámánok csoportosításának változatairól, a sámánná válás folyamatáról, és a sámánok személyiségjegyeiről.