ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Meri, Lennart

nyomtatható változat

(Tallinn, Észtország, 1929. 03. 29. – Tallinn, Észtország, 2006. 03. 14.)

Író, műfordító, filmrendező, államférfi.

Lennart-Georg Meri 1929. március 29-én született Tallinnban. Apja, Georg Meri diplomata és műfordító volt, anyja Alice-Brigitta Engmann.

Gyerekkorában apja diplomáciai kiküldetései miatt főleg külföldön éltek. Lennart Meri francia és német iskolákba járt.

1941-ben, Észtország szovjet megszállása után az egész családot deportálták. 1946-ban térhettek haza.

Lennart Meri 1953-ban végezte el a Tartui Egyetem történelem szakát, de nem dolgozhatott történészként. A Vanemuine színház dramaturgja volt, utána 1955-től hat évig az Észt Rádió szerkesztője.

1958-as közép-ázsiai utazásáról könyvet írt (Kobrade ja karakurtide jälgedes). Később szibériai utazását is megörökítette (Laevapoisid rohelisel ookeanil). E művek magyarul egy kötetben jelentek meg, Bereczki Gábor fordításában, 1965-ben (Hegyen-völgyön: Kobrák és karakurtok nyomában; Hajóinasok a zöld óceánon). 1963-tól az Észt Írószövetség tagja volt. Kamcsatkai kalandjairól Tulemägede maale (A tűzhegyek országába/földjére) című könyvében számolt be. 1974-ben jelent meg északi útjáról készült könyve, a Virmaliste väraval. (Magyar fordítása: Az északi fény kapujában, 1982-ben jelent meg.) Lähenevad rannad című könyve (Közeledő partok) 1977-ben jelent meg.

Az 1976-ban írt könyve, a Hõbevalge (Ezüstfehér) és az 1984-es Hõbevalgem (Ezüstfehérebb) Észtország és a Baltikum történetével foglalkozik.

Forgatott dokumentumfilmeket is a finnugor népekről: 1971-ben készítette a Vízimadarak népe, 1978-ban, finn és magyar közreműködéssel a Linnutee tuuled (A Tejút fiai) című filmjeit. Ezek nagy elismerést váltottak ki, Lennart Merit újabb filmek készítésére ösztönözték. További filmjei: Kaleva hääled (Kaleva hangjai, 1985), Toorumi pojad (Tórum fiai, 1989) és a Šamaan (A sámán, 1997).

Lennart Meri aktív résztvevője volt az észt állam újjászületésének. 1988-ban az Észtországi Népfront alapító tagja volt. A függetlenség helyreállítása után az első kormány külügyminisztereként tevékenykedett 1990-től 1992-ig. 1992-ben néhány hónapig észt nagykövet volt Finnországban. 1992 októberében az Észt Köztársaság elnökévé választották. Tisztséget két cikluson át töltötte be. Köztársasági elnökként nemzetközi elismerést vívott ki magának, egyre népszerűbbé vált hazájában is. Beszédeiből magyarul is megjelent egy válogatás: Lennart Meri: A szó hatalma. Válogatta Mart Meri. Szombathely, 2008.

2006. március 14-én hunyt el.

Irodalom:

  (Bereczki András − Klima Kata)