ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Kekkonen, Urho Kaleva

nyomtatható változat

Pielavesi, Finnország, 1900. 09. 03. – Helsinki, Finnország, 1986. 08. 31.

 Politikus, államfő. Az Agrárunió képviseletében 1936–1937 és 1944–1946 között igazságügy-miniszter, 1937–1939 között pedig belügyminiszter. 1943-ban csatlakozott az ún. békeellenzékhez. A háború után J. K. Paasikivi köztársasági elnök bizalmi embere, a semlegességre törekvő Paasikivi–Kekkonen vonal egyik létrehozója és megvalósítója. 1948–1950 között az országgyűlés elnöke. 1950–1956 között öt kormány miniszterelnöke volt. 1956-ban, 1962-ben, 1968-ban köztársasági elnökké választották, 1973-ban az országgyűlés rendkívüli törvénnyel négy évvel meghosszabbította elnökségét, majd 1978-ban az összes nagyobb párt jelöltjeként lett elnök. Világszerte közmegbecsülés övezte, tekintélyével élve akaratát a külpolitikában erőszakosan is érvényesítette. 1981 októberében megromlott egészségi állapota miatt lemondott, de formailag 1982. január 27-ig ő volt az elnök.

(Bereczki András)     

______________________

Irodalom