(Kylmäkoski, Finnország, 1874. 05. 12. − Helsinki, Finnország, 1943. 03. 10.)

   Nyelvész. Egyetemi tanulmányait 1893-ban kezdte meg. Tanárai között volt A. Jalava, A. Genetz, E. Setälä. 1901-ben indult el 5 évig tartó vogulföldi tanulmányútjára. Vogul szöveggyűjteményét előkészítette ugyan kiadásra, de anyaga csak jóval halála után, M. Liimola közreműködésével jelent meg, ugyanúgy, mint a lemezekre felvett vogul és osztják dallamgyűjteménye. A kb. 30 000 cédulát kitevő vogul szótári gyűjtése még kéziratban van. Naplóját és szibériai leveleit Tytti Kannisto adta ki (1963). 1920-tól a helsinki egyetem Finnugor Tanszékének docense, 1927-től pedig élete végéig rendkívüli tanára, professzora. Munkásságának fő területe a vogul nyelv. Legfőképpen a hangtani kérdések foglalkoztatták. A vogul és osztják népről sokféle információt adott vogul szöveggyűjteménye jegyzeteiben, valamint tanulmányaiban, cikkeiben. A tudománytörténetben is elévülhetetlen érdemeket szerzett nekrológjaival. Ismertette Ahlqvist és Budenz J. levelezését. Gondozta Castrén hagyatékát. Csűry Bálinttal együtt kiadta Y. Wichmann csángó szótárát. A finn nyelvművelés területén is sokat tevékenykedett.

Fontosabb munkáiból:

• Zur Geschichte des Vokalismus der ersten Silbe im Wogulischen von qualitativen Standpunkt. Mémoires de la Société Finno-ougrienne 46(1919): 208 p.
• Die tatarischen lehnwörter im Wogulischen. Finnisch-ugrische Forschungen 17(1925): 1–264. p.
• Wogulische Volksdichtung I–VI. Helsinki, 1951–1963.
• Wogulische Volksdichtung VII. Wörterverzeichnis zu den Bänden I–II. Helsinki, 1982.
• Obin-ugrilaisten kansojen koristekuosit. Feld. és kiadta T. Vahter. 1953.
• Materialen zur Mythologie der Wogulen. Mémoires de la Société Finno-ougrienne 113(1958): 443 p.

Irodalom:

• Zsirai M.: Kannisto Artur. Magyar Nyelv 39(1943): 169–176.p.
• Liimola, M.: Artturi Kanniston elämäntyö. Virittäjä 47(1943): 139–145. p.
• Matti Liimola und Vuokko Kulmala: Artturi Kannisto und sein Lebenswerk. Journal de la Société Finno-ougrienne 73(1974–75): 23–35. p.