Doktori programok

Az ELTE BTK Finnugor Tanszékén Domokos Péter tanszékvezető egyetemi tanár 1997-ben alapította az Uralisztikai Doktori Iskolát. Jelenleg a tanszéken két doktori program működik: az Uráli nyelvészet és nyelvek program a Nyelvtudományi Doktori Iskola, Az uráli népek folklórja és irodalma program az Irodalomtudományi Doktori Iskola keretében működik. Az Uráli nyelvészet és nyelvek doktori alprogramot Havas Ferenc professor emeritus irányítja, Az uráli népek folklórja és irodalma program vezetője Bereczki András habilitált egyetemi docens.

Felvételi

Az ELTE BTK doktori képzésének általános ismertetése a doktori képzés honlapján található. Az ELTE BTK doktori felvételi tájékoztatója itt olvasható. 

Felvételi követelmények az Uráli nyelvészet és nyelvek doktori alprogramra:

• Bölcsészettudományi egyetemi diploma (legalább 4-es átlageredménnyel) vagy külföldi jelentkezőknél hungarológus (finn, észt, komi stb. nyelvszakos) egyetemi diploma az itthoni jó eredménynek megfelelő teljesítménnyel (pontszámmal).
• Dokumentálható tudományos teljesítmény (tudományos diákköri dolgozat, ismertetés, konferenciaelőadás).
• A doktori képzésre való jelentkezés alapos indoklása, a motivációk bemutatása.
• A speciális érdeklődés irányának (a majdani disszertáció témájának) megjelölése.
• Középfokú (B2) C típusú, államilag elismert nyelvvizsga. Előnyt jelent további idegen nyelvek (elsősorban észt, finn, orosz, német, angol) bizonyítvánnyal igazolt vagy azzal egyenértékű szintű ismerete.

Uráli nyelvészet és nyelvek doktori alprogram

Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Uráli nyelvészet és nyelvek doktori oktatási programja potenciálisan nagyjából húsz különböző finnugor és szamojéd nyelv leíró és történeti kutatását, valamint az általános uralisztika (finnugrisztika) nyelvészeti vonatkozású diszciplínáinak művelését fogja át, külön is kiemelve a fennisztika és az esztológia területét. Az oktatott tematika felöleli az uráli nyelvhasonlítás minden ágát, nevezetesen a történeti–összehasonlító komparatisztika, az areális vonatkozások, valamint a nyelvtipológia tárgykörét. Az egyes uráli nyelvek tekintetében a tematika részét képezik a leíró és történeti nyelvészet, a szociolingvisztikai vizsgálatok, a nyelvtervezés és nyelvoktatás és az alkalmazott nyelvészet egyéb kérdései, a veszélyeztetett nyelvek problematikája. A program hallgatói az oktatás 2016 előtt hat, azóta nyolc féléve során hazai és külföldi tudományos konferenciákon vesznek részt, megkezdik komolyabb szakmai publikációs tevékenységüket, csatlakozhatnak kollektív kutatásokhoz, esetenként részt vesznek a Finnugor Tanszék oktatási tevékenységében.

A tudományos modul teljesítéséhez publikációs lehetőséget biztosítunk a tanszék saját kiadványsorozatában és egyéb szakmai folyóiratokban, valamint támogatjuk a hallgatók konferenciákon való részvételét. Az oktatási modul kreditjeit a hallgatók a tanszék oktatómunkájában való részvétellel is megszerezhetik, ami segíti szakmai fejlődésüket.

Tanegységlista

Uráli népek folklórja és irodalma doktori alprogram

Az uráli népek folklórja és irodalma program az uralisztika nem nyelvészeti diszciplínáit foglalja magában. Elsősorban irodalmi és folklorisztikai témákra koncentrál, de helyet kap az oktatásban a művelődéstörténet, a tágabb értelemben vett néprajz és kulturális antropológia, valamint a történelem is. A program sokrétűsége abban rejlik, hogy az uráli nyelveket beszélő népek kulturálisan nagyon sokban különböznek egymástól. A finn és az észt irodalom a hosszú hagyományokkal rendelkező, magas színvonalú európai irodalmak sorába tartozik, ahol a nemzeti nyelv egyben államnyelv is. A többi rokon nép kisebbségben és kétnyelvűségben él Oroszországban. A Volga-vidéki finnugor népek nemzeti nyelvű művelődése több mint száz éves múltra tekint vissza, szibériai ún. fiatal írásbeliségű nyelvrokonaink kultúrájának elsőrendű létmódja pedig még mindig a szóbeliség: a folklór és a szépirodalom nem vált el teljesen egymástól.

A szerteágazó tematikából adódóan a kurzusokat igyekszünk az éppen aktuális hallgatók érdeklődéséhez szabni. Az elméleti alapokat a hallgatók az Irodalomtudományi Doktori Iskola által szervezett általános tárgyak (Irodalomelmélet, Társtudományok) abszolválásával szerzik meg. A társtudományok között a hallgatók érdeklődésétől függően helyet foglalhat a folklorisztika, szociológia, fordítástudomány, történelem, stb. A szakmai tárgyak az egyes uráli népek irodalmával, folklórjával és művelődéstörténetével foglalkoznak. A hallgatók alacsony száma miatt (3–5 fő) az órákat szemináriumszerűen tartjuk, ahol a hallgatók a témájukhoz legközelebb álló szakirodalmat dolgozzák fel. A disszertációs témakonzultáció során a témavezető a legspeciálisabb ismeretekkel és olvasmányokkal látja el a hallgatót, nyomon kíséri munkáját, és számon kéri a dolgozat írásában való előmenetelét. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a szövegkritika, szöveggondozás, folklór szövegek kiadásának alapjaival, valamint elsajátítják a tudományos írásmű létrehozásához szükséges készségeket.

A tudományos modul teljesítéséhez publikációs lehetőséget biztosítunk a tanszék saját kiadványsorozatában és egyéb szakmai folyóiratokban, valamint támogatjuk a hallgatók konferenciákon való részvételét. Az oktatási modul kreditjeit a hallgatók a tanszék oktatómunkájában való részvétellel is megszerezhetik, ami segíti szakmai fejlődésüket.

Tanegységlista

Fokozatot szerzett hallgatóink

2010 óta fokozatot szerzett hallgatóink

Asztalos Erika: Szórendi típusváltás az udmurt nyelvben

Bába Laura: Az evészavarok mint irodalmi téma a kortárs finn ifjúsági regényben

Dávidné Balázs Renáta: A finn és a magyar nemzeti irodalomtörténet-írás jelenkori konstrukciós eljárásai

Debnár Lilla Dóra: Az életmód változásai Észtországban és Magyarországon az 1970-es és 1980-as években

Dyekiss Virág „Vándorol a hang" A nganaszan hagyományos világnézet a folklórszövegek tükrében

F. Gulyás Nikolett: Személytelen szerkezetek a finnugor nyelvekben. Funkcionális és tipológiai megközelítés

Ignatieva, Olga: A magyar-udmurt műfordítás elmélete: nyelvészeti és stilisztikai aspektusai (tézisek)

Kovař, Michal: Nuoret uralilaiset kirjallisuudet Tšekissä

Magyar Szilvia: Culture, society, (sport)history and identity in Finland in the light of Finnish sport films

Németh Szilvia: Információadagolás az északi manysiban. A referenciák fontosságának kódolása a beszédben

Panka Erzsébet: Objektin sijanvaihtelun oppiminen ja opettaminen. Tutkimuskohteena unkarin- ja saksankielisten suomenoppijoiden sijanvalinnat kielenoppimisen eri vaiheissa

Raitsits Tivadar: Az irodalmi hagyomány és a paradigmaváltás jellegzetességei az 1970-es évek finn regényirodalmában. Az irodalmi percepció modalitásainak vizsgálata

Rezessy Anna: Karjalai és magyar halottsiratók összehasonlító folklorisztikai elemzése (tézisek)

Rodionova, Elena: Város és falu között: marginális hős a magyar és az udmurt irodalomban

Szabó Ditta: Az evidencialitás történeti-tipológiai vizsgálata az udmurtban

Vigh József: A finnugor őshaza koncepciója a komplex kutatás tükrében