Bereczki András előadása az észt autonómiatörvényről

Dr. Bereczki András történész, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője tartott előadást az Észtországban 1925-ben elfogadott észt kulturális autonómiatörvény előzményeiről, hatályba lépéséről és hatásairól a Kalevala Baráti Kör és a Magyar-Észt Társaság közös estjén. A téma aktualitását Észtország függetlenségének napja, február 24-e adta.

Az előadásban elhangzott, hogy Észtországban valósult meg a világon először a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének elve. A kulturális autonómiatörvény lehetővé tette, hogy a 3000 főnél nagyobb létszámú nemzetiségek saját önkormányzatot hozzanak létre. Alkotmányos joga volt az egyénnek eldönteni, melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és a helyi önkormányzatokhoz való csatlakozás is önkéntes volt.

Az előadó ismertette, hogy milyen arányban éltek az 1920-as években az Észt Köztársaságban észtek, oroszok, németek, svédek, lettek és zsidók, s hogyan változtak az ezt követő egy-két évtizedben a számarányok. Emellett arról is beszélt, hogyan született meg a kulturális autonómiatörvény és miért éppen Észtországban.

A vetítettképes, magával ragadó előadást aktív nézőközönség kísérte figyelemmel, kérdéseket is feltettünk. A két világháború közötti időszak észt kisebbségi politikája kapcsán sok, a történelmi, politikai hátteret megvilágító tény hangzott el, s nyilván sok minden maradt – idő híján – részletesebb kifejtés nélkül.

Forrás: Kalevala Baráti Kör