A krónika finnugor vonatkozású részei

(A fordítás a Lavrentyij-kódexbeli változat 1978-as kiadásából készült: Pamjatnyiki lityeraturi drevnyej Ruszi I. XI-nacsalo XII veka, fordította Katona Erzsébet.)

 

 

 

Bevezetés

 

Jáfet országaiban vannak az oroszok, a csúdok és mindenféle népek: merják, muromák, veszek, mordvinok, a zavolocsjei csúdok, permiek, pecserák, jamok, zimgolák, korszok, letgolok, lívek. A ljahok meg a poroszok, a csúdok a Varég-tenger mellett vannak…

 

… Beloozerónál a veszek vannak, a Rosztovi-tónál1 a merják, a Klescsino-tónál2 szintén a merják. Az Oka folyónál pedig – ott, ahol az a Volgába ömlik – a muromák, akik a maguk nyelvén beszélnek, meg a cseremiszek, akik a maguk nyelvén beszélnek, meg a mordvinok, akik a maguk nyelvén beszélnek…

 

… És íme a többi nép, amely adót fizet Rusznak: a csúd, a merja, a vesz, a muroma, a cseremisz, a mordvin, a permi, a pecsera, a jam, a litva, a zimigola, a korsz, a narova, a livon, – ők a saját nyelvükön beszélnek – Jáfet leszármazottai, az északi országokban élnek…

 

 

Az események évenként

 

A 6367. (859.) évben. A tengerentúli varégek adót szedtek a csúdoktól meg a szlovénektől, meg a merjáktól, meg az összes krivicstől.

 

A 6370. (862.) évben. Elűzték a varégeket a tengeren túlra, és nem fizettek adót nekik, és a maguk urai voltak, és nem volt közöttük törvény, és nemzetség nemzetség ellen támadt, és viszálykodás volt közöttük, és harcot kezdtek egymás ellen. És azt mondták maguknak: „Keressünk magunknak fejedelmet, aki uralkodjon fölöttünk és törvény szerint ítéljen.” És elmentek a tengeren túlra a varégekhez, a ruszokhoz. Azok a varégek ruszoknak neveztettek, ahogy mások svédeknek, mások pedig normannoknak és angloknak, ismét mások meg gotlandiaknak, – íme így neveztettek ezek. Azt mondták a ruszoknak a csúdok, a szlovének, a krivicsek meg a veszek: „Földünk nagy és bőven termő, de nincs rajta rend. Gyertek uralkodjatok és birtokoljatok bennünket.” És felkerekedett három testvér a nemzetségével és magukkal hozták valamennyi ruszt, és megérkeztek, és a legidősebb, Rurik3 Novgorodba ült be, a másik, Szineusz Beloozeróba, a harmadik, Truvor pedig Izborszkba.4 Két év múlva pedig meghalt Szineusz meg a fívére, Truvor. És az egész hatalom egyedül Rurik birtokába került, és ő az emberei között szétosztotta a városokat – ennek Polockot5 adta, annak Rosztovot, amannak Beloozerót. A varégek ezekben a városokban jövevények, az őslakosok Novgorodban a szlovének, Polockban a krivicsek, Rosztovban a merják, Beloozeróban a veszek, Muromban a muromák, és mindezek fölött Rurik uralkodott.

 

A 6390. (882.) évben. Hadjáratra indult Oleg,6 sok harcost vitt magával: varégeket, csúdokat, szlovéneket, merjákat, veszeket, krivicseket … És a kijevi hegyekhez értek, és megtudta Oleg, hogy itt Aszkold és Dir uralkodik7 … És az Ugor hegyhez hajózott [Oleg] … És megölték Aszkoldot és Dirt, a hegyre vitték és eltemették őket: Aszkoldot azon a hegyen, amelyet ma ugor hegynek neveznek … És Oleg városokat alapított és adót vetett ki a szlovénekre, a krivicsekre meg a merjákra.

 

A 6415. (907.) évben. Oleg a görögök ellen vonult, Igort8 Kijevben hagyta; sok varéget, meg szlovént, meg csúdot, meg krivicset, meg merját, meg drevljant, meg radimicset, meg poljant, meg szeverjant, meg vjaticsot, meg horvátot, meg dulebet, meg tivercet – akik tolmácsokként voltak ismeretesek – vitt magával: ezeket a görögök együttesen „Nagy Szkítiának” nevezték … És Cárgrádhoz [Bizánchoz] érkezett Oleg … és megindította a harcot és nagy gyilkolást rendezett a város környékén a görögök között és sok palotát lerombolt és sok templomot felégetett… és sok más gonoszságot is tettek az oroszok a görögökkel, ahogy általában az ellenség teszi … Leo és Alexander9 császár békét kötött Oleggel, adófizetésre kötelezték magukat és kölcsönösen esküt tettek…

 

A 6488. (980.) évben. … És elküldött [Vlagyimir]10 Rogvolodhoz11 Polockba, hogy mondják meg: „Feleségül akarom venni a lányodat.” Az pedig megkérdezte a lányától: „Akarsz Vlagyimirhez menni?” A lány így felelt: „Nem akarom egy rabnő fiának lábbelijét lehúzni, Jaropolkhoz12 akarok menni.” … És megjöttek Vlagyimir emberei és elmondták neki az egész beszédet, amit Rognyeda, Rogvolod polocki fejedelem lánya mondott. Vlagyimir pedig sok harcost gyűjtött varégeket, szlovéneket, csúdokat meg krivicseket – és Rogvolod ellen vonult.13

 

…a 6496. (988.) évben.14 … És megvilágosodott Vlagyimir [ti. felvette a kereszténységet] meg az ő fiai meg a földje. Tizenkét fia volt … És ültette Jaroszlavot Rosztovba. Amikor meghalt Novgorodban a legidősebb fia, Viseszlav,15 Jaroszlavot ültette oda, Boriszt16 pedig Rosztovba, Glebet17 meg Muromba… És azt mondta Vlagyimir: „Nem jó, hogy kevés város van Kijev körül.” És városokat kezdett alapítani a Gyesznán,18 az Oszteren,19 a Trubezsen meg a Szulán20 meg a Sztugnán. És összegyűjtötte a férfiak legjavát a szlovének meg a krivicsek, meg a csúdok, meg a vjaticsok közül és velük népesítette be a városokat, mivelhogy háború volt a besenyőkkel. És harcolt velük és legyőzte őket.

 

A 6538. (1030.) évben. … Jaroszlav ugyanebben az évben a csúdok ellen indult, és legyőzte őket, és megalapította Jurjev városát.

 

A 6550. (1042.) évben … Vlagyimir Jaroszlavics21 a jamok ellen indult és legyőzte őket.

 

A 6579. (1071.) évben. … Egyszer, rossz termés idején a rosztovi területen megjelent két varázsló, mondván: „mi tudjuk, ki rejteget tartalékokat.” És elindultak a Volga mentén, és bárhová mentek, azonnal megnevezték a rangos asszonyokat, mondván, hogy ez gabonát rejteget, az mézet, amaz halat, amaz pedig prémet … A varázslók sok asszonyt megöltek, vagyonukat pedig elvették maguknak. És megérkeztek Beloozeróba, és mintegy háromszáz ember volt velük. Ebben az időben jött ide Szvjatoszlav22 fejedelemtől Visata fia, Jany adót gyűjteni; a beloozeróiak elmondták neki, hogy két varázsló már sok asszonyt megölt a Volga meg a Sekszna23 mentén… Jany bement a városba és azt mondta a beloozeróiaknak: „Ha nem fogjátok meg ezeket a varázslókat, nem megyek el tőletek egész évben.” A beloozeróiak odamentek, elfogták őket és Jany elé vezették…

 

… egy novgorodi ember csúd földre ment egy varázslóhoz, jóslatot kért tőle. Az pedig szokása szerint elkezdte hívogatni az ördögöket a házába. A novgorodi annak a háznak a küszöbén ült, a varázsló dermedten feküdt és hirtelen rávágott az ördög. A varázsló felállt és azt mondta a novgorodinak: „Az istenek nem mernek idejönni, van rajtad valami, amitől ők félnek.” Az embernek eszébe jutott, hogy kereszt van rajta, és elment, és letette a keresztet a házon kívül. A varázsló ismét hívta az ördögöket. Az ördögök meg dobálva őt elmondták, amiért a novgorodi idejött. Azután a novgorodi megkérdezte a varázslótól: „Miért félnek az ördögök attól, akinek a keresztjét magunkon hordjuk?” Az pedig azt mondta: „Ez az égi isten jele, akitől a mi isteneink félnek.” A novgorodi meg azt mondta: „Milyenek a ti isteneitek, hol laknak?” A varázsló meg azt mondta: „A mélyben. Ábrázatuk fekete, szárnyuk, farkuk van; az égig is felszállnak, hogy meghallgassák a ti isteneiteket. Merthogy a ti isteneitek az égben vannak. Ha valaki meghal a ti embereitek közül, azt az égbe viszik, ha meg valaki a mieink közül hal meg, azt a mi isteneinkhez viszik, a mélybe.” Így is van: a bűnösök a pokolban vannak, az örökös kínokat várják, az igazak pedig az égi lakban lakoznak az angyalokkal.

 

 

A 6586. (1078.) évben. … Ugyanebben az évben ölték meg Zavolocsjében Glebet, Szvjatoszlav fiát.

 

A 6596. (1088.) évben. … Ugyanebben az évben a volgai bolgárok elfoglalták Muromot.

 

A 6603. (1095.) évben. … Ugyanez év végén David Szvjatoszlavics24 Novgorodból Szmolenszkbe25 ment; a novgorodiak pedig elmentek Rosztovba Msztyiszlav Vlagyimirovicsért26 … Ugyanebben az időben Vlagyimir fia, Izjaszlav27 Kurszkból28 Muromba ment. És a muromiak befogadták, és elfogta Oleg29 helytartóját.

 

A 6604. (1096.) évben. … Oleg kivonult Sztarodubból30 és Szmolenszkbe ment, és a szmolenszkiek nem fogadták be, és elment Rjazányba…

 

… Most pedig el akarom mondani, mit hallottam négy évvel ezelőtt, és mit mesélt nekem a novgorodi Gyurjata Rogovics a következőképpen szólván: „Elküldtem a szolgámat Pecsorába, azokhoz az emberekhez, akik adót fizetnek Novgorodnak. És elment a szolgám hozzájuk, onnan pedig a jugorok földjére ment. A jugorok olyan emberek, akiknek nyelve érthetetlen, és a szamojédokkal szomszédosak az északi országokban. Egy jugor azt mondta a szolgámnak: »Nagy csodára bukkantunk, amiről azelőtt nem hallottunk, még három évvel ezelőtt kezdődött; hegyek vannak, tengerparti kiszögellésben végződnek, magasságuk az égig ér, és azokban a hegyekben nagy kiabálás és beszéd van, és faragják a hegyet, igyekezvén kivágni magukat belőle; és abba a hegybe egy kicsi ablakot vágtak, és onnan beszélnek, de a nyelvüket nem lehet megérteni, de a vasra mutogatnak és integetnek, vasat kérvén; és ha valaki kést ad nekik vagy bárdot, prémet adnak helyette …«” Én pedig azt mondtam Gyurjatának: „Ezek a Nagy Sándor makedón uralkodó által bezárt emberek…”31

 

… De visszatérünk az előzőekhez … Oleg … Szmolenszkbe érvén és harcosokat vevén maga mellé, Muromba indult, Muromban pedig akkor Izjaszlav Vlagyimirovics volt. Izjaszlav hírét vette, hogy Oleg Murom felé tart, és Izjaszlav harcosokért küldött Szuzdálba meg Rosztovba meg a beloozeróiakért, és sok harcost gyűjtött össze…

 

… Oleg … elfoglalta az egész muromi földet meg a rosztovit, és helytartókat ültetett a városokba és adót kezdett szedni. És Izjaszlav követet küldött hozzá Novgorodból, mondván: “Menj Szuzdálból Muromba, ne ülj a más birtokán … Oleg nem akart ráhallgatni … és kiállt a rosztovi mezőn … Jaroszlav32 még azon az éjszakán megfutamodott, Oleghez szaladt és elmondta neki, hogy jön Msztyiszlav … és Rosztov felé indult. Msztyiszlav pedig kijutott a Volgához, és elmondták neki, hogy Oleg visszafordult Rosztov felé, és Msztyiszlav utána indult … Oleg Murom felé menekült…

 

… Oleg bemenekült Muromba és bezárta Jaroszlávot Muromba, ő pedig Rjazányba ment. Msztyiszlav Muromhoz érkezett, és békét kötött a muromiakkal, és magához vette az embereit, a rosztoviakat és a szuzdáliakat és Rjazany felé indult Oleg után. Oleg pedig kimenekült Rjazányból, Msztyiszlav, amikor bevonult, békét kötött a rjazányiakkal…

 

 

A 6611. (1103.) évben. … Ugyanezen évben, március 4-én harcolt Jaroszlav a mordvinokkal, és Jaroszlávot legyőzték…

 

______________________

Jegyzetek

 

1 Mai neve Nyero-tó, Oroszország Jaroszlavli Területén található, partján terül el Rosztov városa.

2 Mai neve Plescsejevo-tó, Oroszország Rosztovi Területén található.

3 Rurik (meghalt 879-ben): Az orosz uralkodóház, a Rurik-dinasztia ősapja. Származása napjainkig vitatott. A legelterjedtebb vélemény szerint dán viking vezér volt.

4 Izborszk Oroszország Pszkovi Területén található, a Velikaja folyó partján, a Pejpusz (Csúd)-tó közelében.

5 Polock Fehéroroszországban található, a Nyugati Dvina mellett, Vityebszk közelében.

6 Oleg (meghalt 912-ben): A krónika más helyein azt olvashatjuk róla, hogy Rurik halál után régensként uralkodott a kiskorú trónörökös, Igor helyett. A korábbi változat (Nacsalnij szvod, lásd A krónika keletkezéstörténete című fejezetben) szerint azonban Rurik hadvezére volt csupán. Régenssége nem valószínű, mert a régensi hivatal általában a trónörökös nagykorúságáig tart, Igor pedig uralkodása kezdetén, mikor Oleget felváltotta, már legalább 33 éves volt. A szakirodalom alapján feltehető, hogy Oleg teljes jogú fejedelem volt, Rurik rokona.

7 Aszkold és Dir: viking vezérek. A krónika más helye szerint Ruriktól engedélyt kaptak, hogy Bizáncba menjenek, de útközben megállván Kijevnél, saját hatalomra tettek szert.

8 Igor (meghalt 945-ben): A krónika szerint Rurik fia, de a szakirodalomban találkozunk ezt tagadó véleménnyel is. Elképzelhető, hogy Oleghez hasonlóan Rurik rokona volt.

9 VI. León (Bölcs Leó), bizánci császár 886–912 között.

I. Alexandrosz, bizánci császár 912–913 között. E hír idején még csak Bölcs Leó társuralkodója.

10 Vlagyimir Szvjatoszlavics (meghalt 1015-ben): Igor unokája, Szvjatoszlav Igorevics fia. Kijevi fejedelem 980–1015 között.

11 Rogvolod, másként Rogvold: polocki fejedelem a 970-es évekig.

12 Jaropolk Szvjatoszlavics (meghalt 980-ban): Igor unokája, Szvjatoszlav Igorevics fia. Kijevi fejedelem 972–980 között. Testvére, Vlagyimir 980-ban ravaszul leszámolt vele.

13 „Nem akarom egy rabnő fiának lábbelijét lehúzni”: célzás arra, hogy Vlagyimir Szvjatoszlávnak Malusától, Olga fejedelemasszony kulcsárnőjétől született fia volt; a férj lábbelijének lehúzása az óorosz esküvői szertartás része. Az elutasításon Szvjatoszlav annyira felbőszült, hogy haddal indult Polock ellen. Rogvolodot megölte, Rognyedát pedig ágyasává tette.

14 Ennél az évnél mintegy két évtized eseményeiről számol be a krónika.

15 Viseszlav Vlagyimirovics: Szvjatoszlav Igorevics unokája, Vlagyimir Szvjatoszlavics fia. Novgorodi fejedelem 987–1010 között.

16 Borisz Vlagyimirovics: Szvjatoszlav Igorevics unokája, Vlagyimir Szvjatoszlavics fia. Viseszlav 1010-ben halt meg, Borisz tehát ez után volt rosztovi fejedelem.

17 Gleb Vlagyimirovics: Szvjatoszlav Igorevics unokája, Vlagyimir Szvjatoszlavics fia. Muromi fejedelem 1015 előtt. Vlagyimir Szvjatoszlavics számtalan fia közül Boriszt, Glebet és Szvjatoszlávot testvére, Jaropolk Szvjatoszlavics megölte, azért, hogy ő kerülhessen trónra. Jaropolk Szvjatoszlavics egy évig uralkodott Vlagyimir Szvjatoszlavics halála után (1015–1016 között).

18 A Dnyeper baloldali mellékfolyója, torkolata Kijev fölött található.

19 A Gyeszna baloldali mellékfolyója.

20 A Dnyeper baloldali mellékfolyója, napjainkban a mesterségesen létrehozott kremencsugi víztárolóba torkollik.

21 Vlagyimir Jaroszlavics (1020–1052): Vlagyimir Szvjatoszlavics unokája, I. Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) fia. Novgorodi fejedelem 1036–1052 között.

22 Szvjatoszlav Jaroszlavics (1027–1076): Vlagyimir Szvjatoszlavics unokája, I. Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) fia. 1054-ig Vlagyimir–volinszki fejedelem, a csernyigovi trónon 1054–1073 között ült. Testvérétől, Izjaszlávtól elvette a kijevi trónt, három évig (1073–1076) azon is ült.

23 A folyót a mai térképek már nem tüntetik fel, mert a mesterségesen létrehozott Volga–Balti-tengeri csatorna részeként felduzzasztották. A Fehér-tó és a Ribinszki-víztároló között található.

24 David Szvjatoszlavics: I. Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) unokája, Szvjatoszlav Jaroszlavics fia. Szmolenszki fejedelem 1087–1097 között. 1095-ben rövid ideig novgorodi fejedelem.

25 Szmolenszk ma Oroszország Szmolenszki Területének központja, Moszkvától DNY-ra található.

26 I. Msztyiszlav (Msztyiszlav Vlagyimirovics, 1076–1132): Vszevolod Jaroszlavics unokája, Vlagyimir Vszevolodics Monomah idősebb fia, 1088–1093 és 1095–1117 között novgorodi fejedelem, 1125-től haláláig kijevi fejedelem.

27 Izjaszlav Vlagyimirovics: Vszevolod Jaroszlavics unokája, Vlagyimir Vszevolodics Monomah fia, Kurszki fejedelem 1085-ig, muromi fejedelem 1095–1096 között.

28 Kurszk ma Oroszország Kurszki Területének székhelye, a Szejm folyó mellett található.

29 Oleg Szvjatoszlavics (meghalt 1115-ben): I. Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) unokája, Szvjatoszlav Jaroszlavics fia. Kalandos életű, rokonaival több háborúba keveredő fejedelem. Bizánci száműzetésben is volt, Rodosz szigetén élt. Hazájába visszatérve 1083–1094 között tmutarakányi fejedelem, 1094–1097 között pedig csernyigovi fejedelem. Leszármazottai az „olgovicsok”.

30 Sztarodub Oroszország Brjanszki Területén található, Brjanszk városától DNY-ra.

31 Itt célzás történik arra, hogy Nagy Sándor állítólag a barbár népeket áthatolhatatlan hegyek mögé zárta. A krónika összeállítói, másolói minderről az ún. Sándor-regényből értesülhettek. A Sándor-regény ismeretlen szerző műve Nagy Sándor makedón uralkodóról. A Kr. u. 2-3. században keletkezett Alexandriában a korábbi legendás történetek összeolvasztásával. A különböző kéziratok szerzőként Aiszóposzt, illetve Kalliszthenészt tüntetik föl, ezért a szakirodalom pszeudokalliszthenészi Nagy Sándor-regénynek is nevezi. A mű rendkívül népszerűvé vált a középkori Európában, számtalan nyelvre lefordították. Az orosz fordítás az öt legfontosabb görög változat közül a β jelűből készült. A Sándor-regény magyar feldolgozói a 16-17. században Heltai Gáspár és Haller János voltak, ők a spoletói Quilichinus latin nyelvű verses feldolgozását használták.

A középkori szerzők Nagy Sándor kapuját általában a Kaukázusban képzelték el. Az orosz krónikákban azonban azzal a feltételezéssel találkozunk, hogy az Urálban volt (lásd A kazányi história szövegközlésében A kazányi história finnugor vonatkozású részeiről című fejezetet és a mű 101. fejezetének szövegét).

32 Jaroszlav Szvjatoszlavics: I. Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) unokája, Szvjatoszlav Jaroszlavics fia. 1096–1129 között muromi fejedelem.