A krónika finnugor
vonatkozású részei
(A fordítás a
Lavrentyij-kódexbeli változat 1978-as kiadásából készült: Pamjatnyiki
lityeraturi drevnyej Ruszi I. XI-nacsalo XII veka, fordította Katona Erzsébet.)
Jáfet országaiban vannak az oroszok, a csúdok és
mindenféle népek: merják, muromák, veszek, mordvinok, a zavolocsjei csúdok,
permiek, pecserák, jamok, zimgolák, korszok, letgolok, lívek. A ljahok meg a
poroszok, a csúdok a Varég-tenger mellett vannak…
… És íme a többi nép, amely adót fizet Rusznak: a
csúd, a merja, a vesz, a muroma, a cseremisz, a mordvin, a permi, a pecsera, a
jam, a litva, a zimigola, a korsz, a narova, a livon, – ők a saját nyelvükön
beszélnek – Jáfet leszármazottai, az északi országokban élnek…
Az események évenként
A 6367. (859.) évben. A tengerentúli varégek adót szedtek a csúdoktól meg a
szlovénektől, meg a merjáktól, meg az összes krivicstől.
A 6390. (882.) évben. Hadjáratra indult Oleg,6 sok harcost vitt
magával: varégeket, csúdokat, szlovéneket, merjákat, veszeket, krivicseket … És
a kijevi hegyekhez értek, és megtudta Oleg, hogy itt Aszkold és Dir uralkodik7
… És az Ugor hegyhez hajózott [Oleg] … És megölték Aszkoldot és Dirt, a hegyre vitték és
eltemették őket: Aszkoldot azon a hegyen, amelyet ma ugor hegynek neveznek … És
Oleg városokat alapított és adót vetett ki a szlovénekre, a krivicsekre meg a
merjákra.
A 6415. (907.) évben. Oleg a görögök ellen vonult, Igort8
Kijevben hagyta; sok varéget, meg szlovént, meg csúdot, meg krivicset, meg
merját, meg drevljant, meg radimicset, meg poljant, meg szeverjant, meg
vjaticsot, meg horvátot, meg dulebet, meg tivercet – akik tolmácsokként voltak
ismeretesek – vitt magával: ezeket a görögök együttesen „Nagy Szkítiának”
nevezték … És Cárgrádhoz [Bizánchoz] érkezett Oleg … és megindította a harcot és nagy
gyilkolást rendezett a város környékén a görögök között és sok palotát
lerombolt és sok templomot felégetett… és sok más gonoszságot is tettek az
oroszok a görögökkel, ahogy általában az ellenség teszi … Leo és Alexander9
császár békét kötött Oleggel, adófizetésre kötelezték magukat és kölcsönösen
esküt tettek…
A 6488. (980.) évben. … És elküldött [Vlagyimir]10
Rogvolodhoz11 Polockba, hogy mondják meg: „Feleségül akarom venni a
lányodat.” Az pedig megkérdezte a lányától: „Akarsz Vlagyimirhez menni?” A lány
így felelt: „Nem akarom egy rabnő fiának lábbelijét lehúzni, Jaropolkhoz12
akarok menni.” … És megjöttek Vlagyimir emberei és elmondták neki az egész
beszédet, amit Rognyeda, Rogvolod polocki fejedelem lánya mondott. Vlagyimir
pedig sok harcost gyűjtött varégeket, szlovéneket, csúdokat meg krivicseket –
és Rogvolod ellen vonult.13
…a 6496. (988.) évben.14 … És
megvilágosodott Vlagyimir [ti. felvette a kereszténységet] meg az ő fiai meg a földje. Tizenkét fia volt … És
ültette Jaroszlavot Rosztovba. Amikor meghalt Novgorodban a legidősebb fia, Viseszlav,15
Jaroszlavot ültette oda, Boriszt16 pedig Rosztovba, Glebet17
meg Muromba… És azt mondta Vlagyimir: „Nem jó, hogy kevés város van Kijev
körül.” És városokat kezdett alapítani a Gyesznán,18 az Oszteren,19
a Trubezsen meg a Szulán20 meg a Sztugnán. És összegyűjtötte a
férfiak legjavát a szlovének meg a krivicsek, meg a csúdok, meg a vjaticsok
közül és velük népesítette be a városokat, mivelhogy háború volt a besenyőkkel.
És harcolt velük és legyőzte őket.
A 6550. (1042.) évben … Vlagyimir Jaroszlavics21 a jamok ellen
indult és legyőzte őket.
A 6579. (1071.) évben. … Egyszer, rossz termés idején a rosztovi területen
megjelent két varázsló, mondván: „mi tudjuk, ki rejteget tartalékokat.” És
elindultak a Volga mentén, és bárhová mentek, azonnal megnevezték a rangos
asszonyokat, mondván, hogy ez gabonát rejteget, az mézet, amaz halat, amaz
pedig prémet … A varázslók sok asszonyt megöltek, vagyonukat pedig elvették
maguknak. És megérkeztek Beloozeróba, és mintegy háromszáz ember volt velük.
Ebben az időben jött ide Szvjatoszlav22 fejedelemtől Visata fia,
Jany adót gyűjteni; a beloozeróiak elmondták neki, hogy két varázsló már sok
asszonyt megölt a Volga meg a Sekszna23 mentén… Jany bement a
városba és azt mondta a beloozeróiaknak: „Ha nem fogjátok meg ezeket a
varázslókat, nem megyek el tőletek egész évben.” A beloozeróiak odamentek,
elfogták őket és Jany elé vezették…
… egy novgorodi ember csúd földre ment egy
varázslóhoz, jóslatot kért tőle. Az pedig szokása szerint elkezdte hívogatni az
ördögöket a házába. A novgorodi annak a háznak a küszöbén ült, a varázsló
dermedten feküdt és hirtelen rávágott az ördög. A varázsló felállt és azt
mondta a novgorodinak: „Az istenek nem mernek idejönni, van rajtad valami,
amitől ők félnek.” Az embernek eszébe jutott, hogy kereszt van rajta, és
elment, és letette a keresztet a házon kívül. A varázsló ismét hívta az
ördögöket. Az ördögök meg dobálva őt elmondták, amiért a novgorodi idejött.
Azután a novgorodi megkérdezte a varázslótól: „Miért félnek az ördögök attól,
akinek a keresztjét magunkon hordjuk?” Az pedig azt mondta: „Ez az égi isten
jele, akitől a mi isteneink félnek.” A novgorodi meg azt mondta: „Milyenek a ti
isteneitek, hol laknak?” A varázsló meg azt mondta: „A mélyben. Ábrázatuk
fekete, szárnyuk, farkuk van; az égig is felszállnak, hogy meghallgassák a ti
isteneiteket. Merthogy a ti isteneitek az égben vannak. Ha valaki meghal a ti
embereitek közül, azt az égbe viszik, ha meg valaki a mieink közül hal meg, azt
a mi isteneinkhez viszik, a mélybe.” Így is van: a bűnösök a pokolban vannak,
az örökös kínokat várják, az igazak pedig az égi lakban lakoznak az
angyalokkal.
A 6586. (1078.) évben. … Ugyanebben az évben ölték
meg Zavolocsjében Glebet, Szvjatoszlav fiát.
A 6596. (1088.) évben. …
Ugyanebben az évben a volgai bolgárok elfoglalták Muromot.
A 6603. (1095.) évben. … Ugyanez év végén David
Szvjatoszlavics24 Novgorodból Szmolenszkbe25 ment; a
novgorodiak pedig elmentek Rosztovba Msztyiszlav Vlagyimirovicsért26
… Ugyanebben az időben Vlagyimir fia, Izjaszlav27 Kurszkból28
Muromba ment. És a muromiak befogadták, és elfogta Oleg29
helytartóját.
A 6604. (1096.) évben. … Oleg kivonult Sztarodubból30
és Szmolenszkbe ment, és a szmolenszkiek nem fogadták be, és elment Rjazányba…
… De visszatérünk az előzőekhez … Oleg … Szmolenszkbe
érvén és harcosokat vevén maga mellé, Muromba indult, Muromban pedig akkor
Izjaszlav Vlagyimirovics volt. Izjaszlav hírét vette, hogy Oleg Murom felé
tart, és Izjaszlav harcosokért küldött Szuzdálba meg Rosztovba meg a
beloozeróiakért, és sok harcost gyűjtött össze…
… Oleg … elfoglalta az egész muromi földet meg a
rosztovit, és helytartókat ültetett a városokba és adót kezdett szedni. És
Izjaszlav követet küldött hozzá Novgorodból, mondván: “Menj Szuzdálból Muromba,
ne ülj a más birtokán … Oleg nem akart ráhallgatni … és kiállt a rosztovi mezőn
… Jaroszlav32 még azon az éjszakán megfutamodott, Oleghez szaladt és
elmondta neki, hogy jön Msztyiszlav … és Rosztov felé indult. Msztyiszlav pedig
kijutott a Volgához, és elmondták neki, hogy Oleg visszafordult Rosztov felé,
és Msztyiszlav utána indult … Oleg Murom felé menekült…
… Oleg bemenekült Muromba és bezárta Jaroszlávot
Muromba, ő pedig Rjazányba ment. Msztyiszlav Muromhoz érkezett, és békét kötött
a muromiakkal, és magához vette az embereit, a rosztoviakat és a szuzdáliakat
és Rjazany felé indult Oleg után. Oleg pedig kimenekült Rjazányból,
Msztyiszlav, amikor bevonult, békét kötött a rjazányiakkal…
A 6611. (1103.) évben. … Ugyanezen évben, március 4-én harcolt Jaroszlav a
mordvinokkal, és Jaroszlávot legyőzték…
______________________
Jegyzetek
1 Mai neve Nyero-tó,
Oroszország Jaroszlavli Területén található, partján terül el Rosztov városa.
2 Mai neve Plescsejevo-tó, Oroszország Rosztovi
Területén található.
3 Rurik (meghalt 879-ben): Az orosz uralkodóház, a
Rurik-dinasztia ősapja. Származása napjainkig vitatott. A legelterjedtebb
vélemény szerint dán viking vezér volt.
4 Izborszk Oroszország Pszkovi Területén található, a
Velikaja folyó partján, a Pejpusz (Csúd)-tó közelében.
5 Polock Fehéroroszországban található, a Nyugati
Dvina mellett, Vityebszk közelében.
6 Oleg (meghalt 912-ben): A krónika más helyein azt
olvashatjuk róla, hogy Rurik halál után régensként uralkodott a kiskorú
trónörökös, Igor helyett. A korábbi változat (Nacsalnij szvod, lásd A krónika keletkezéstörténete című
fejezetben) szerint azonban Rurik hadvezére volt csupán. Régenssége nem
valószínű, mert a régensi hivatal általában a trónörökös nagykorúságáig tart,
Igor pedig uralkodása kezdetén, mikor Oleget felváltotta, már legalább 33 éves
volt. A szakirodalom alapján feltehető, hogy Oleg teljes jogú fejedelem volt,
Rurik rokona.
7 Aszkold és Dir: viking vezérek. A krónika más helye
szerint Ruriktól engedélyt kaptak, hogy Bizáncba menjenek, de útközben
megállván Kijevnél, saját hatalomra tettek szert.
8 Igor (meghalt 945-ben): A krónika szerint Rurik fia,
de a szakirodalomban találkozunk ezt tagadó véleménnyel is. Elképzelhető, hogy
Oleghez hasonlóan Rurik rokona volt.
9 VI. León (Bölcs Leó), bizánci császár 886–912
között.
I. Alexandrosz, bizánci császár 912–913
között. E hír idején még csak Bölcs Leó társuralkodója.
10 Vlagyimir Szvjatoszlavics (meghalt 1015-ben): Igor
unokája, Szvjatoszlav Igorevics fia. Kijevi fejedelem 980–1015 között.
11 Rogvolod, másként Rogvold: polocki fejedelem a
970-es évekig.
12 Jaropolk Szvjatoszlavics (meghalt 980-ban): Igor
unokája, Szvjatoszlav Igorevics fia. Kijevi fejedelem 972–980 között. Testvére,
Vlagyimir 980-ban ravaszul leszámolt vele.
13 „Nem akarom egy rabnő fiának lábbelijét lehúzni”:
célzás arra, hogy Vlagyimir Szvjatoszlávnak Malusától, Olga fejedelemasszony
kulcsárnőjétől született fia volt; a férj lábbelijének lehúzása az óorosz
esküvői szertartás része. Az elutasításon Szvjatoszlav annyira felbőszült, hogy
haddal indult Polock ellen. Rogvolodot megölte, Rognyedát pedig ágyasává tette.
14 Ennél az évnél mintegy két évtized eseményeiről
számol be a krónika.
15 Viseszlav Vlagyimirovics: Szvjatoszlav Igorevics
unokája, Vlagyimir Szvjatoszlavics fia. Novgorodi fejedelem 987–1010 között.
16 Borisz Vlagyimirovics: Szvjatoszlav Igorevics
unokája, Vlagyimir Szvjatoszlavics fia. Viseszlav 1010-ben halt meg, Borisz
tehát ez után volt rosztovi fejedelem.
17 Gleb Vlagyimirovics: Szvjatoszlav Igorevics unokája,
Vlagyimir Szvjatoszlavics fia. Muromi fejedelem 1015 előtt. Vlagyimir
Szvjatoszlavics számtalan fia közül Boriszt, Glebet és Szvjatoszlávot testvére,
Jaropolk Szvjatoszlavics megölte, azért, hogy ő kerülhessen trónra. Jaropolk
Szvjatoszlavics egy évig uralkodott Vlagyimir Szvjatoszlavics halála után
(1015–1016 között).
18 A Dnyeper baloldali mellékfolyója, torkolata Kijev
fölött található.
19 A Gyeszna baloldali mellékfolyója.
20 A Dnyeper baloldali mellékfolyója, napjainkban a
mesterségesen létrehozott kremencsugi víztárolóba torkollik.
21 Vlagyimir Jaroszlavics (1020–1052): Vlagyimir
Szvjatoszlavics unokája, I. Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) fia. Novgorodi fejedelem 1036–1052
között.
22 Szvjatoszlav Jaroszlavics (1027–1076): Vlagyimir
Szvjatoszlavics unokája, I. Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) fia. 1054-ig Vlagyimir–volinszki
fejedelem, a csernyigovi trónon 1054–1073 között ült. Testvérétől, Izjaszlávtól
elvette a kijevi trónt, három évig (1073–1076) azon is ült.
23 A folyót a mai térképek már nem tüntetik fel, mert a
mesterségesen létrehozott Volga–Balti-tengeri csatorna részeként
felduzzasztották. A Fehér-tó és a Ribinszki-víztároló között található.
24 David Szvjatoszlavics: I. Jaroszlav (Jaroszlav
Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) unokája, Szvjatoszlav Jaroszlavics
fia. Szmolenszki fejedelem 1087–1097 között. 1095-ben rövid ideig novgorodi
fejedelem.
25 Szmolenszk ma Oroszország Szmolenszki Területének
központja, Moszkvától DNY-ra található.
26 I. Msztyiszlav (Msztyiszlav Vlagyimirovics,
1076–1132): Vszevolod Jaroszlavics unokája, Vlagyimir Vszevolodics Monomah
idősebb fia, 1088–1093 és 1095–1117 között novgorodi fejedelem, 1125-től
haláláig kijevi fejedelem.
27 Izjaszlav Vlagyimirovics: Vszevolod Jaroszlavics
unokája, Vlagyimir Vszevolodics Monomah fia, Kurszki fejedelem 1085-ig, muromi
fejedelem 1095–1096 között.
28 Kurszk ma Oroszország Kurszki Területének székhelye,
a Szejm folyó mellett található.
29 Oleg Szvjatoszlavics (meghalt 1115-ben): I.
Jaroszlav (Jaroszlav Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) unokája, Szvjatoszlav Jaroszlavics
fia. Kalandos életű, rokonaival több háborúba keveredő fejedelem. Bizánci
száműzetésben is volt, Rodosz szigetén élt. Hazájába visszatérve 1083–1094
között tmutarakányi fejedelem, 1094–1097 között pedig csernyigovi fejedelem.
Leszármazottai az „olgovicsok”.
30 Sztarodub Oroszország Brjanszki Területén található,
Brjanszk városától DNY-ra.
31 Itt célzás történik arra, hogy Nagy Sándor állítólag
a barbár népeket áthatolhatatlan hegyek mögé zárta. A krónika összeállítói,
másolói minderről az ún. Sándor-regényből értesülhettek. A Sándor-regény
ismeretlen szerző műve Nagy Sándor makedón uralkodóról. A Kr. u. 2-3. században
keletkezett Alexandriában a korábbi legendás történetek összeolvasztásával. A
különböző kéziratok szerzőként Aiszóposzt, illetve Kalliszthenészt tüntetik
föl, ezért a szakirodalom pszeudokalliszthenészi Nagy Sándor-regénynek is
nevezi. A mű rendkívül népszerűvé vált a középkori Európában, számtalan nyelvre
lefordították. Az orosz fordítás az öt legfontosabb görög változat közül a β
jelűből készült. A Sándor-regény magyar feldolgozói a 16-17. században Heltai
Gáspár és Haller János voltak, ők a spoletói Quilichinus latin nyelvű verses
feldolgozását használták.
A középkori szerzők Nagy Sándor kapuját
általában a Kaukázusban képzelték el. Az orosz krónikákban azonban azzal a
feltételezéssel találkozunk, hogy az Urálban volt (lásd A kazányi história
szövegközlésében A kazányi história finnugor vonatkozású részeiről című
fejezetet és a mű 101. fejezetének szövegét).
32 Jaroszlav Szvjatoszlavics: I. Jaroszlav (Jaroszlav
Vlagyimirovics Mudrij = Bölcs Jaroszláv) unokája, Szvjatoszlav Jaroszlavics
fia. 1096–1129 között muromi fejedelem.