Az rtf-változat letölthető innen

 

Magyarország rövid történelmi kronológiája

 

 

 

Kr. e. 1000–500

Az egymást követő szárazabb és nedvesebb éghajlati periódusok kettéválasztják a Nyugat-Szibériában élő ugor népességet. Az északabbra élő közösségeknél – az obi-ugorok elődeinél – az erdei életmód (halászat, vadászat, gyűjtögetés) válik uralkodóvá, míg a délebben élő csoportok – a magyarok elődei – nomád állattenyésztők lesznek.

680 körül

A sztyeppövezetben lassan nyugat felé mozgó magyarság a kazár birodalom fennhatósága alá kerül. A török népekkel való együttélés hatására fejlődött az ősmagyarság gazdálkodása (ekés földművelés, szőlőtermesztés megismerése), és társadalmi berendezkedése is (törzsi rendszer, kazár típusú kettős fejedelemség).

895

A honfoglalás. A magyarok hadereje bizánci szövetségben a dunai bolgárok ellen hadakozott. Ezt kihasználva a besenyők rátámadtak a magyarok szállásterületeire. A magyarok számára csak a nyugat felé menekülés maradt, a betelepülés a Kárpát medencébe.

899–970

A kalandozások kora. A Kárpát-medencei magyarság az Európa nyugati részében ismeretlen sztyeppi lovasnomád harcmodort alkalmazva rabló hadjáratokat vezetett Európa több országába. A hadjáratoknak a 955-ös augsburgi vereség vetett véget.

972

Géza, a magyarok fejedelme keresztény papokat kér Ottó német-római császártól. A keresztény terítés kezdete Magyarországon.

997–1038

I. (Szent) István uralkodása. Szent István a magyar állam megteremtője. A pápától kapott koronával az 1000-1001. évek fordulóján koronázták királlyá. Uralkodása alatt megkezdődött az egyházi és világi hatalmi struktúrák (megyerendszer, püspökségek) kialakítása. Szent István neve alatt két törvénykönyv maradt fenn. A törvények az új intézmények: a királyság és a keresztény egyház védelmét szolgálták.

1222

I. András király kiadja az Aranybullának nevezett kiváltságlevelet. Ez az oklevél a királyi és főúri hatalmaskodásokkal szemben a középrétegek jogait erősíti.

1241–1242

A „tatárjárás”. A mongol birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán seregei 1241-ben megtámadták Magyarországot. IV. Béla király az Adriai-tengeren lévő Trau szigetére menekülve élte túl a támadást. A király a mongolok kivonulása után várépítésekbe kezdett az országban, hogy el tudja hárítani a következő támadást.

14. század

Ez a kor a nápolyi Anjou-házból való királyok uralkodásának időszaka Magyarországon. A magyar állam gazdaságilag megerősödik, a Felvidéken (a mai Szlovákia területén) jelentős textilipar és nemesfém bányászat alakul ki.

1375

Az oszmán-törökök első betörése Magyarországra.

1456

Nándorfehérvár (ma Belgrád, Jugoszlávia) ostroma. 1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel megszűnt a Bizánci Birodalom. A török sereg rövidesen Magyarország ellen indult. Nándorfehérvárnál a magyarok nagy győzelmet arattak a szultán serege fölött.

1458–1490

Hunyadi Mátyás uralkodása. Ez a korszak a középkori magyar állam legsikeresebb periódusa. Hunyadi Mátyás a városi fejlődés, a kereskedelem támogatásával és új adók bevezetésével sikeresen megerősíti a királyi hatalmat, zsoldos hadseregével távol tartja az országtól a török seregeket. Uralkodása alatt virágzik a reneszánsz kultúra a királyi udvarban. Mátyás könyvtára európai hírű.

1514

Dózsa György parasztfelkelése. Hunyadi Mátyás halála után Magyarországon a királyi hatalom végzetesen meggyengült. A földesurak hatalmaskodásai következtében a parasztok terhei elviselhetetlen mértékben megnövekedtek. Kitört a felkelés, amelyet csak több hónap elteltével tudtak leverni.

1526

A mohácsi csata. Mohács mellett a magyar seregek vereséget szenvedtek a törököktől, odaveszett II. Lajos magyar király is. A törökök számára megnyílt az út Magyarország belseje fele.

1541

A törökök csellel beveszik Buda várát. Magyarország három részre szakad. Az ország középső harmada másfél évszázadra a török birodalom része lesz. A nyugati részek a Habsburgok fennhatósága alá kerülnek. A keleti részeken, Erdélyben a törököktől függő magyar fejedelemség alakul.

1686

Az egyesült európai seregek beveszik Buda várát. A törökök teljes kiűzése után Magyarország örökös Habsburg-királyság lesz.

1703–1711

A Rákóczi-szabadságharc. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezetésével harc indul a függetlenség visszaszerzéséért. A szabadságharcot a szatmári békekötés zárta le, amelyben mindkét fél engedményeket tett.

1723

A Pragmatica Sanctio (magyarul kb. Államügyeket érintő záradék). A Pragmatica Sanctio szabályozta a Habsburg örökösödési rendet és kimondta, hogy Magyarország elválaszthatatlanul és oszthatatlanul része a Habsburg Birodalomnak.

1795

A magyar jakobinus mozgalom. A mozgalom vezetőit kivégzik, illetve súlyos várfogságra ítélik.

19. sz. első fele

Magyar reformkor. Ebben a korszakban kezdődik a magyar polgári nemzet kialakulása. Előtérbe kerül a magyar nyelv művelése, megújítása. Létrejön az első színház, a Nemzeti Múzeum, a Tudományos Akadémia, újságok, folyóiratok indulnak. Az országgyűléseken politikai harc indul a magyarság jogaiért.

1848–49

Forradalom és szabadságharc. A reformkor eseményei és az európai forradalmi hullám kettős hatására Magyarországon is kitör a forradalom. Kiépül a forradalmi Magyarország hatalmi struktúrája, ütőképes hadsereg alakul. Kimondják a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharcot csak I. Miklós orosz cár beavatkozásával tudják leverni. 1849. október 6-án Aradon kivégeznek 13 magyar tábornokot.

1867

A „kiegyezés”. 1867-ben a Habsburg uralkodó és a magyarok közötti egyezség értelmében a Habsburg Birodalom helyén létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, amely dualista berendezkedésű, parlamentáris keretek között működő alkotmányos monarchia volt. Ezzel megtörtént a politikai felzárkózás az európai államok közé. Az új berendezkedés nagy lendületet adott a gazdasági fejlődésnek, amely kisebb válságokkal ugyan, de egészen az I. világháború kitöréséig tartott.

1896

A magyar honfoglalás ezredik évfordulója, a „millennium”. Nagy ünnepségsorozattal emlékeznek meg a honfoglalásról.

1914–1918

Az I. világháború. Magyarország a központi hatalmak részeként vesz részt a háborúban. A vereség után a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elveszik területének kétharmadát. Több millió magyar ember kerül a környező államok fennhatósága alá.

1919

Az oroszországi események hatására Magyarországon is munkáshatalom jön létre, amely 113 napig tartja magát.

1920–1944

A Horthy-korszak. Horthy Miklós tábornok kormányzóként irányítja a király nélküli magyar királyságot. A gazdaság fejlődését előbb a háború utáni visszaesés hátráltatja, majd a nagy gazdasági világválság.

1941

Magyarország belép a II. világháborúba Németország oldalán.

1944

Horthy Miklós sikertelenül próbál meg kilépni a háborúból. A Magyarországot megszállva tartó németek Szálasi Ferencnek és nyilaskeresztes mozgalmának adják át a hatalmat.

1945–1948

A II. világháború után megindul az ország helyreállítása, polgári demokratikus rend alakul ki, azonban fokozatosan átveszik a hatalmat a moszkvai emigrációból visszatért kommunisták. Az ipari üzemeket államosítják, a nagybirtokokat felosztják.

1948–1953

„Rákosi-korszak”. Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártjának vezetője. Az ország erőltetett iparosítása gazdasági válságba torkollik. Koncepciós perek egyes vezető politikusok ellen (Rajk László és társai).

1956

Demokratikus nemzeti forradalom a gazdasági hibák kijavításáért, az ország politikai függetlenségének kivívásáért. A forradalmat a beavatkozó szovjet csapatok leverik. Nagy Imre miniszterelnököt és társait 1958-ban kivégzik.

1968

„Új gazdasági mechanizmus”. A 60-as évek végétől Magyarországon kísérletek történnek a szocialista gazdasági rendszer megreformálására, a piaci viszonyok kialakítására. Ezek a folyamatok előkészítik a talajt a rendszerváltás számára.

1989–1990

Rendszerváltás. A szocialista berendezkedés felszámolása, többpártrendszer és a kapitalista viszonyok kialakítása. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum vezetője alakít kormányt. A szovjet csapatok elhagyták Magyarország területét, megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST. A rendszerváltás során kártalanították az államosított üzemek és földbirtokok tulajdonosait vagy azok leszármazottait, megkezdődött az egyházak kártalanítása is. Folyik a privatizáció. Jelentős külföldi tőke áramlik Magyarországra, Kelet-Európában itt a legnagyobb az idegen tőke jelenléte. A rendszerváltást erős gazdasági visszaesés kísérte, egyes számítások szerint kb. a lakosság 40%-a él a létminimum alatt.

1993. jún. 20 – július 4.

Göncz Árpád köztársasági elnök népes delegáció élén látogatást tesz az Urál menti finnugor köztársaságokban.

1994

A második szabad választásokon győznek a szocialisták, megalakul a Horn-kormány.

1996

A magyar honfoglalás 1100. évfordulója, vagyis a Millecentenárium éve és a Finnugor Népek II. Világkongresszusa (1996. augusztus 16–21.) Budapesten.

1997

A gazdasági fellendülés első jelei.

Döntés születik arról, hogy Magyarországot felveszik a NATO-ba.

1998

Megkezdődnek a belépési tárgyalások az EU-val.

A választásokon győz a jobbközép koalíció, Orbán Viktor alakít kormányt.

1999

Magyarország a NATO teljes jogú tagja.

2000

Ezer éves a magyar állam. Millenniumi ünnepségek az ország falvaiban és városaiban az egész év folyamán.

2002

A választásokon győz a szocialista–liberális koalíció, Medgyessy Péter alakít kormányt. Kitűzik a csatlakozás dátumát: 2004-ben kilenc másik országgal együtt Magyarország is tagja lehet az Európai Uniónak.

2006

A választások után a Gyurcsány Ferenc vezette új szocialista kormány gazdasági megszorító intézkedéseket jelent be. A kormányfő szűk körben elhangzott beszédének kiszivárgása zavargásokhoz vezet.

 

 

(Klima László)