ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

A finnugor régészet témaköreit érintő magyarországi publikációk jegyzéke

nyomtatható változat

Адягаши, Клара: К вопросу этногенезе марийцев. ActaOrHung 52:3-4 (1999) 293–307. (mari etnogenezis, régészeti adatok is)

Ashikhmina, L. I.: Ethnocultural Situation in the Northern Suburals in the Bronze and Early Iron Ages. SpS 5. Szombathely, 1992. 29–39. (etnokulturális kapcsolatok az Urál nyugati oldalán a bronz- és korai vaskorban, kerámiák tipologizálása)

Aspelin, J. R.:

  • Chronologiè de l’age du bronze altai-ouralien. In: Congrès Internationale d’Antropologie et d’Archéologie Préhistoriques. Compte rendu, vol. I. Budapest, 1877. 677–686. (az ananyjinói és az észak-pontuszi szkíta anyag összehasonlítása)
  • Du groupe arctique et les lapons. In: Congrès Internationale d’Antropologie et d’Archéologie Préhistoriques. Compte rendu, vol. I. Budapest, 1877. 694–700.

Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba, I/1. Szeged, 1976. (a finnugor régészeti kultúrák, illetve a velük kapcsolatban álló nem finnugor régészeti kultúrák bemutatása, szakirodalommal, a finnugor fejezeteket Kürti Béla írta)

Bader, O. N.: Új neolitikus településtípus az Urálban. ArchÉrt 76 (1949) 3–8. (neolitikus település leírása, Kr. e. 3. évezred 2. fele)

Bakay Kornél:

  • O. N. Bader – Древнейшие металлурги Приуралья. Москва, 1964. 174 lap, 122 kép. NyK 67 (1965) 408–412. (szejma-turbinói kultúra, az Urál-vidék fémművessége)
  • Erdélyi, E. Ojtozi, W. F. Gening – Das Gräberfeld von Newolino. Archaeologica Hungarica 46. Budapest, 1969. ActaArchHung 22 (1970) 449–451. (könyvismertetés, a könyv a nyevolinói ásatásokkal foglalkozik. Nyevolino az őspermi lomovatovói kultúra lelőhelye, bár utólag felmerült a lelőhely ősugorokhoz kapcsolása is)
  • I. Erdélyi, E. Ojtozi, W. F. Gening – Das Gräberfeld von Newolino. Somogy Megyei Közlemények 1, 1973 366–367. (ismertetés, a könyv a nyevolinói ásatásokkal foglalkozik. Nyevolino az őspermi lomovatovói kultúra lelőhelye, bár utólag felmerült a lelőhely ősugorokhoz kapcsolása is)

Bálint Csanád:

  • A Káma-vidéki ezüstkincsekről. In: Magyarok térben és időben. Szerk. Fülöp Éva Mária, K. Cseh Julianna. Tudományos Füzetek, 11. Tata, 1999. 67–71. (A Káma-vidéki iráni, közép-ázsiai, bizánci ezüsttálak és pénzek földbe kerülésének ideje és körülményei – elásott kincseknek tartja őket.)
  • Les anciens Hongrois et les ethnies voisines à l'Est. Volume publié sous la direction de István Erdélyi. Studia Archaeologica. Budapest, 1977. AAH 31 (1979) 204. (ismertetés, a könyv Julianus utazásával, a tankejevkai temető régészeti és antropológiai anyagával foglalkozik, valamint tartalmaz egy tanulmányt a finnugor és ugor őshaza kérdéséről, és az utóbbi magyar őstörténeti vonatkozásairól)

Banner János:

  • Pósta Béla születésének százados ünnepe. Budapest, 1962. (Pósta Béla életrajza, valamint naplórészletek a Zichy-expedícióból)
  • B. Pósta und die dritte Zichy-Expedition. ActaArchHung 15 (1963) 409–426.

Barna Ferdinánd: J. R. Aspelin, Suomalais-ugrilaisen Muinaistutkinnon alkeita. Helsingfors, 1875. ArchÉrt 1 (1881) 305–326. (alapos ismertetés Aspelin könyvéről, finnugor őstörténet, finnugor leletek bemutatása)

Bartha Antal:

  • V. N Csernyecov, V. I. Mosinszkaja, I. A. Talickaja – Древняя история Нижнего Приобья. (Az alsó Ob-vidék őstörténete) I. Moszkva, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadása, 1953. 357 oldal. ArchÉrt 83 (1956) 246–249. (ismertetés, Nyugat-Szibéria a neolit kortól a vaskorig)
  • O. N. Bader – Труды камской археологической экспедиции 1947–1952. A kámai archaeológiai expedíció hatéves munkájának áttekintése (1947–1952). Harkov, 1953. 197 lap, 3 tábla, 38 szövegközti kép. ArchÉrt 86 (1959) 100–103. [ismertetés]
  • Módszertani megjegyzések az „Újabb adatok a finnugor és a magyar őstörténethez” c. cikkhez. TSz 17 (1974) 221–229. (megjegyzések Veres Péternek a Néprajzi Értesítő 53. számában megjelent cikkéhez)
  • Nyugat-Szibéria és az ugor őstörténet. ArchÉrt 102 (1975) 284–289. (az újkőkortól a fejlett vaskorig) (A Magyar–Szovjet Történész Vegyesbizottság 1974. július 23–25-én, Novoszibirszkben megtartott szimpóziumán felolvasott előadás szövege.)
  • Fodor István, Vázlatok a finnugor régészet őstörténetéből. Budapest, 1973. ActaArchHung 29 (1977) 410–411. (ismertetés, finnugor őstörténet)
  • A finnugor őstörténet kérdései magyar és finn oldalról. Népi Kultúra – Népi Társadalom 13. Budapest, 1983. 65–79. (magyar és finn őstörténetírás a 19-20. század fordulójától a második világháborúig, Tallgren munkássága)
  • Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Szerk.: Székely Gy. – Bartha A. Budapest, 1984. I/I. kötet. II. rész. A magyar nép őstörténete. 1. fejezet. A nemzetségi társadalom korszaka (a finnugor őstörténet kérdései, őshaza helye, finnugor régészeti kultúrák)

Bednarz, Marcin: Achienement du silex «chocolat» pendant le Janisławicien et au Néolithique ancien dans le bassin de la Vistule. In: From the Mesolithic to the Neolithic Proceedings of the International Archaeological Conference held in the Damjanich Museum of Szolnok, September 22-27, 1996. Edited by: Róbert Kertész and János Makkay. Budapest, 2001. 23–54.

Белоцерковская, И. В.: Могильник у с. Kораблино и его место в культуре рязано-окских могильников. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 172–178. (a Rjazany–okai ősmordvin temetők az erzák elődeinek emlékei, régészeti adatok a csoport továbbéléséről ,etnikai jellemzőiről)

Benkő Mihály:

  • Halotti maszk és sírobolus. A honfoglaló magyarok halotti maszkjának eredetéről. AntTan 33:2 (1987-88) 169–200. (a halotti maszkok Belső-Ázsiából türk népek révén jutottak el a finnugorokhoz)
  • A halotti arctakaró történetéhez. AntTan 36 (1992) 106–108. (a halotti maszkok Belső-Ázsiából türk népek révén jutottak el a finnugorokhoz)
  • Burial masks of Eurasian mounted nomad peoples in the migration period (1st millenium A. D.) ActaOrHung 46:2-3 (1992-93) 113–131. (a halotti maszkok Belső-Ázsiából türk népek révén jutottak el a finnugorokhoz)

Беспрозванный, Евгений Миронович: Мезолит таежной зоны Западной Сибири (Предварительные итоги изучения). In: From the Mesolithic to the Neolithic Proceedings of the International Archaeological Conference held in the Damjanich Museum of Szolnok, September 22-27, 1996. Edited by: Róbert Kertész and János Makkay. Budapest, 2001. 55–70.

Боброва, А. И. – Меч, Ф. И.: Данные палеоэтнографии как источник по этнической истории восточных хантов. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 95–98. (18–20. századi obi-ugor temetők néprajzi tanulságai)

Brjuszov, A. Ja.:

  • A Szovjetunió északeurópai része benépesülésének kérdéséhez. Szovjet Régészet V-VI, 1953. 7–12. (az akkori felfogásnak megfelelően állítja, hogy Keletről Nyugatra vándoroltak el a finnugor népek)
  • Az archeológusok hibájának kritikájához az őskori sziklarajzok értelmezésében. Szovjet Régészet XI, 1955. 72–79. (a marrizmus kritikája, karéliai sziklarajzok)

Чиндина, Л. А.  (Chindina, L. A.):

  • The Interaction of Arctic and Taiga Cultures of Ural-Siberian Area in the Iron Age. SpS 5. Szombathely, 1992. 45–52. (érintkezések, kapcsolatok az Urál–nyugat-szibériai tundra- és tajgaövezeti kultúrák között)
  • The sources of formation of the selkups and their dialectical groups. SpS 10. Szombathely, 1994. 17–26. (szamojéd népek etnogenezise)
  • Этапы этно-культурных процессов в Западной Сибири. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 48–51. (a nyugat-szibériai régészeti kultúrák és az obi-ugor–szamojéd etnogenezis a vaskor kezdetétől)

Csernyecov, V. N.:

  • Nyugat-szibériai sziklarajzok. Ethnographia 70 (1959) 3–11. (a sziklarajzok ismertetése, keletkezési idejük a Kr. e. 2. évezred első fele)
  • Древнейший период истории народов уральской общности.2 CIFU 1. Budapest, 1960. 405–411. (Ez a cím a tartalomjegyzékben olvasható, a cikk elején más a cím: К вопросу о месте и времени формирования уральской (финно-угро-самодийской) общности.)
  • Észak népei az újkőkorban. In: A vízimadarak népe. Tanulmányok a finnugor rokon népek élete és műveltsége köréből. Szerk.: Gulya János. Budapest, 1975. 93–106. (Észak-Eurázsia etnokulturális viszonyai az újkőkorban)
  • Az Urál vidéki sziklarajzok jelentése és rendeltetése. In: A Tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Budapest, 1980. 106−133.

Deér József: A magyarság a nomád kultúrközösségben. In: Magyar művelődéstörténet. Szerk: Domanovszky Sándor et al. Budapest, 1939. I. kötet: Ősműveltség és középkori kultúra. Szerk: Váczy Péter.  23–90. (finnugor őshaza, a Volga vidékén, nyelvészet és régészet eredményeinek egybevetése, ananyjinói és pjánobori kultúra)

Dienes István:

  • Nemzetségjegy (tamga) a békési honfoglalás kori íjcsonton – Sippenzeichen (tamga) auf dem Bogenkochen von Békés aus der Zeit der Landnahme. FolArch 14 (1962) 95–109. (a honfoglaló magyar társadalom viszonyai, a nemzetségi jegyek obi-ugor párhuzamai)
  • Honfoglalóink halottas szokásának egyik ugorkori eleméről. ArchÉrt 90 (1963) 108–112. (a honfoglaló magyarok szemfedőjének obi-ugor párhuzamai) (Az 1960. évi budapesti Nemzetközi Finnugor Kongresszuson szept. 21-én, V. N. Csernyecov előadása után elhangzott – a kérdés előzetes jelentésének tekinthető – hozzászólás irodalmi utalásokkal ellátott szövege.)
  • A karancslapujtői honfoglalás kori öv és mordvin hasonmása. ArchÉrt 91 (1964) 18–40. (a honfoglaló magyarok viseletének keleti finnugor párhuzamai)
  • Honfoglalás kori tarsolyainkról. FolArch 16 (1966) 79–110. (a honfoglaló magyarság viseletének obi-ugor és balti finn párhuzamai)
  • Hozzászólás a Fettich-vitához. ArchÉrt 96 (1969) 116–122. (a sírba elhelyezett honfoglalás kori magyar korongok udmurt és obi-ugor párhuzamai)

Erdélyi István:

  • A kusulevói temető. ArchÉrt 86 (1959) 183–187. (a kusulevói temető leírása, eredete akkor még nem tisztázott, Erdélyi István elképzelhetőnek tartotta, hogy mari temető)
  • Ojtozi Eszterrel közösen: Неволинский могильник ломоватовской культуры. CIFU 1. Budapest, 1960. 428–431. (a nyevolinói temető leletanyaga erős sztyeppi hatást tükröz)
  • Újabb adatok a tarsolylemezek stílusának elterjedéséhez Kelet-Európában. ArchÉrt 88 (1961) 95–100. (a honfoglalók tarsolylemezeinek mari párhuzamai)
  • Ю. А. Заднепровский, Древние земледельческие культуры Фергана (A Fergán-völgy régészeti emlékei) ArchÉrt 91 (1964) 141–142. (ismertetés, a könyv első fejezetében mutatja be a szerző többek között az andronovói kultúrát)
  • A zürjénföldi régészeti irodalom új terméséből. NyK 66 (1964) 204–206. (a 2. világháború utáni régészeti publikációk rövid ismertetése)
  • Újabb régészeti kutatások a Komi ASzSzK területén. ArchÉrt 92 (1965) 218–219. (ásatások és a területen található kultúrák ismertetése)
  • Az ősmagyarság régészeti emlékei Kelet-Európában. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal – Czeglédi Károly – Róna-Tas András. Budapest, 1977. 65–78. (a honfoglaló magyarság jellegzetes tárgytípusainak mordvin és cseremisz párhuzamai)
  • Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest, 1982. (egy fejezet az ősmordvin temetőkről)
  • Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században. Budapest, 2004. (néhol röviden szóba kerülnek finnugor régészeti párhuzamok, leletek)
  • Scythia Hungarica: a honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei. Budapest, 2008. (a honfoglaló magyar leletanyaggal párhuzamba állítható ősmordvin leletek Krjukovo-Kuzsnoje, Panovo és Jelizavet-Mihajlovka temetőjéből, valamint a mihajlovói merja temetőből)

Fettich Nándor:

  • A levédiai magyarság a régészet megvilágításában. Századok 67 (1933) 250–276., 369–399 (a levédiai magyarság egy részének Perm területére történt elvándorlása – Fettich Nándor ezen megállapításáról bebizonyosodott, hogy téves)
  • A honfoglaló magyarság fémművessége. Archaeologica Hungarica 21. Budapest, 1937. (Perm a Kr. u. 9–11. században, lásd, mint fentebb)

Fodor István:

Tanulmányok, monográfiák:

  • Einige kulturgeschitliche Beziehungen der ungarischen Urgeschichte. MFMÉ 1971/2. 157–181. (finnugor őshaza, gazdálkodás és fémművesség a bronzkorban)
  • Őstörténetünk korai szakaszainak néhány fő vonása. TSz 15 (1972) 1–28. (a finnugor őstörténet a Kr. e. 4. évezredtől a vaskor végéig)
  • Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. — Skizzen aus der Archäologie der finnisch-ugrischen Urgeschichte. RégFüz Ser. II. No. 15. Budapest 1973. (a finnugor őstörténet régészeti bemutatása)
  • Honfoglaláskori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról. – Über einige frühgeschichtliche Beziehungen unserer landnahmezeitlichen Archäologie. FolArch 24 (1973) 159–176. (a honfoglaló magyarság keleti finnugor párhuzamai, a halotti szemfedő kérdése)
  • Újabb szovjetföldi régészeti kutatások és a magyar őstörténet. Szabolcs-Szatmár Megyei Szemle 1973:2 102–118. (finnugor őstörténet, ugor őstörténet, földművelés elterjedése)
  • Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Budapest 1975. (finnugor és magyar őstörténet)
  • A finnugor régészet fő kérdései. In: Uráli népek. Szerk.: Hajdú Péter. Budapest 1975. 47–75. (a finnugor őstörténet fő vonásai a különböző régészeti korokban, magyar őstörténet)
  • Finnugor régészet, magyar őstörténet. Napjaink 14 (1975) 11. sz. 2.
  • The Main Issues of Finno-Ugrian Archaeology. In: Ancient Cultures of the Uralian Peoples. Edited by: Peter Hajdú. Budapest, 1976. (A finnugor régészet fő kérdései c. tanulmány angol nyelvű változata) 49–78.
  • Az uráli és finnugor őshaza kérdése. In: Nyelvi ismeretterjesztés. Szerk.: Gulya János. Budapest, 1976. 21–36.
  • The Problem of the Uralian and the Finno-Ugrian Original Home (Archaeological survey). FolAarch 27 1976. 149–170. (az uráli és a finnugor őshaza helyére vonatkozó régebbi és újabb elméletek ismertetése és azokhoz fűzött megjegyzések)
  • Az uráli és a finnugor őshaza kérdéséről. (Régészeti áttekintés.) MTAK II. 26 (1977) 279–302. (a fenti angol nyelvű tanulmány magyar nyelvű változata)
  • О хозяйстве древних угров. CIFU 4. Pars II. Budapest, 1980. 183–185. (az ugor egység korának kultúrájáról, életmódjáról)
  • Őstörténet és régészet. MT 1980/5. 346–351. (a finnugor őshaza és a magyar őstörténet egyes kérdései)
  • Les principaux problèmes de l’archéologie finno-ougrienne. In: Les peuples ouraliens. Publ.: Peter Hajdú. Budapest, 1980. 51–83. (A finnugor régészet fő kérdései c. tanulmány francia nyelvű változata)
  • Die grosse Wanderung der Ungarn von Ural nach Pannonien. Budapest, 1982. (a Verecke híres útján… német nyelvű változata)
  • In search of a new homeland: the prehistory of the Hungarian people and the conquest. Budapest, 1982. (a Verecke híres útján… angol nyelvű változata)
  • Роль финно-угорской археологии в изучении древней истории венгерского народа. CIFU 6. Studia Hungarica. Acta sessionum. Budapest, 1985. 19–24.
  • A permi népek kialakulásával kapcsolatos újabb régészeti kutatásokról. In: UT 2 (Bereczki-emlékkönyv) Szerk.: Domokos Péter – Pusztay János. Budapest, 1988. 139–146. (a permi finnugorok etnogenezise)
  • A régészeti kutatások félszázados történetéről. MT 1990/3. 276–282. (tudománytörténet, finnugor és magyar őstörténet)
  • A magyar szekerezés kezdetei. In: Történelem, régészet, néprajz. Szerk.: Újváry Zoltán. Debrecen, 1991. 115–123. (a magyar szekerezés eredetéről, már a Kr. e. II. évezredben ismert volt az ugor együttélés korában)
  • Die Anfänge der ungarischen Landfuhre. In: Rédei-Festschrift. UT 3. Hrsg.: Deréki, P. – Sz. Bakró-Nagy, M. – Riese, T. – Hajdú, P. Wien–Budapest, 1992. 135–144. (a magyar szekerezés eredetéről, már a Kr. e. II. évezredben ismert volt az ugor együttélés korában)
  • A magyar őstörténet vázlata. – An Outline of Hungarian Prehistory. HOMÉ 32 (1994) 105–124. (uráli és finnugor őshaza, ugor kor, és a magyar őstörténet szakaszai)
  • Káma-vidéki rokonaink őstörténete. Kiállítási katalógus. Tatabánya, 1996. (Szerk.) (komi és udmurt etnogenezis, a kiállításon szerepelt leletek fotói, a leletek a Kr. e. 8. sz. és a Kr. u. 13. sz. közé datálhatók)
  • Az uráli népek őshazája és őstörténete. In: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest, 2000. 19–22. (nézeteinek rövid összefoglalása, az uráliak őstörténetét Hajdú Péter nyelvészeti és V. N. Csernyecov régészeti elméletének kombinálásával írja le)
  • Прародина финно-угров и их древняя история. In: Сородичи по языку. Ред. Нановфски, Д. Budapest, 2000. 23–28. (Az uráli népek őshazája és őstörténete című tanulmány orosz nyelvű változata)
  • Finnugor régészet – egykor és ma. In: Vade mecum! A huszonötödik óra. UTK 9, Szerk. Pusztay János. Szombathely, 2001. 53–112. (a finnugor régészet tudománytörténete)
  • Az uráli őstörténet és a régészet. In: Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. FUD 8 (2001) 143–162. (a finnugor őstörténet fontosabb kérdései: őshaza, vaskor, mordvin etnogenezis stb.)
  • László Gyula, a régész. In: László Gyula 1910–1998. Emlékkönyv. Szerk. Balassa Iván és László Emőke. Budapest, 2001. 149–270. (László Gyula régészeti munkásságának értékelése, régészeti, néprajzi és egyéb tárgyú munkái során használt fel finnugor adatokat, párhuzamokat, a finnugor őshaza László Gyula-féle verziójának ismertetése)
  • The Uralic peoples: prehistory and ancestral homeland. In: The Finnu-Ugric World. Editor-in chef: György Nanovfszky. Budapest, 2004. 25–29. (Az uráli népek őshazája és őstörténete című tanulmány angol nyelvű változata)
  • Prémkereskedelem, művészet, hitvilág. Kereskedelem és hatása őseink korában. In: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei, XI. Nagykőrös, 2008. 127–192. (A permi finnugorok és az obi-ugorok részvétele a távolsági kereskedelemben. Az exportált prémekért kapott ezüsttálakat szent ligeteikben helyezték el.)
  • Az őscseremisz tarsolylemez. In: Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. UT 19. Budapest, 2008.
  • A nyugat-szibériai vaskori „kincsleletek”. In: Navigare humanum est… Pusztay János hatvanadik születésnapjára. Szerk. Pomozi Péter. Budapest, 2008. 71–82.
  • Történelmünk kezdetei (I. Néppé válás és néptörténet, II. Magyar őstörténet - eurázsiai őstörténet). Vasi Szemle 64:1 (2010) 3–30. (a magyarság kialakulása és etnikai tudata, a sztyeppe és Nyugat-Szibéria bronz- és vaskora, az ugorság lovasnomád életmódjának kialakulása, a magyarság vándorlásainak rövid vázlata)

Könyvismertetések, kongresszusi beszámolók:

  • Kelet-Európa őstörténetének néhány problémája (P. N. Tretyakov, A. H. Halikov, P. D. Sztyepánov és M. I. Artamonov könyvéről). ArchÉrt 98 (1971) 253–263. (Tretyjakov könyve az erdős és erdőssztyeppi népek etnikai történetével foglalkozik az őskortól a kijevi Ruszig. Halikov könyve a Közép-Volgavidék őstörténetének vizsgálatával foglalkozik a retrospektív módszer segítségével. Sztyepanov könyvében az Os Pando-i ásatással, Artamanov pedig a keleti szláv széttelepüléssel foglalkozik.)
  • Erdélyi – E. Ojtozi – W. Gening, Das Gräberfeld von Newolino. Archaeologica Hungarica 46. Budapest 1969. ArchÉrt 98 (1971) 290–293. (Az ismertetett könyv a nyevolinói ásatásokkal foglalkozik. A leletek a permi finnugorok sztyeppi kapcsolatait tanúsítják.)
  • Генинг, В. Ф.: История населения Удмуртского Прикамья в пьяноборскую эпоху. Часть I. Чегандинская культура III. в. до н. э. – II. в. н. э. ВАУ 10. Свердловск–Ижевск, 1970. 224 lap, 30 tábla, 44 szövegközti ábra. Часть II. Археологические памятники чегандинской культуры III. в. до н. э. – II. в. н. э. ВАУ 11. Свердловск–Ижевск, 1971. 159 lap, 30 tábla, 47 szövegközti ábra. ArchÉrt 100 (1973) 288–289. (a Káma-vidék régészete, pjánobori kultúra, Kr. e. 3. sz. – Kr. u. 3. sz.)
  • Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars I. Budapest, 1975. ArchÉrt 103 (1976) 313–315. (az 1975-ös budapesti finnugor kongresszus régészeti és régészeti vonatkozású előadásainak az ismertetése)
  • Forschungstätten für Finnougristik in Ungarn. Szerk.: János Gulya und László Honti. Budapest, 1975. ArchÉrt 103 (1976) 315. o. (könyvismertetés, Magyarországon finnugrisztikával foglalkozó intézetek bemutatása, MTA Régészeti Intézet is szerepel benne, ugyanez francia nyelven: ActaArchHung 28 [1976] 472.)
  • G. N. Matusin, Mezolit Juzsnogo Urala. Moszkva, 1976. ActaArchHung 30 (1978) 275–276. (Matyusin több mint húszéves munkásságának összefoglalása, az Urál-hegység a mezolitikumban, mezolitikumi régészeti kultúrák)
  • Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars III–IV. Budapest 1981. ArchÉrt 109 (1982) 323–324. (az 1975-ös budapesti finnugor kongresszus régészeti és régészeti vonatkozású előadásainak az ismertetése)
  • Az V. Nemzetközi Finnugor Kongresszus Turku. ArchÉrt 108 (1981) 103–105. (beszámoló a régészeti előadásokról)
  • Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Budapestini habitus 9-15 septembris 1975. NéprNytud 27 (1983) 51–60. (az 1975-ös budapesti finnugor kongresszus történeti, régészeti és embertani szekciójának előadásait tartalmazó kötet ismertetése)
  • Egy új cseremisz régészeti és néprajzi kiadványsorozat. NyK 85 (1983) 456–462. (a „Cseremiszföld régészete és néprajza” c. kiadványsorozat köteteinek ismertetése)
  • Korai történelmünk új szintézise. (Magyarország története I. 1-2. kötet. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Szerk. Székely Gy. – Bartha A. Budapest, 1984. Életünk 22 (1985:8) 741–752. (recenzió, a finnugor őstörténeti részt Bartha Antal írta)
  • Archaeology on the fourth and fifth Congress of Finno-Ugrists. ActaArchHung 37 (1985) 191–205. (a negyedik és az ötödik Nemzetközi Finnugor Kongresszus régészeti előadásainak bemutatása)
  • A VIII. Finnugor Kongresszus. Múzeumi Hírlevél 16 (1995) 10. sz. (beszámoló a kongresszusról)
  • A X. Nemzetközi Finnugor Kongresszus. Joskar-Ola, 2005. augusztus 15–21. ArchÉrt 131 (2006) 236–238. (beszámoló a kongresszusról)
  • Archaeological Research in Estonia 1865–2005. Ed. V. Lang – M. Laneman. (Estonian Archaeology I.) Tartu, 2006. Tartu University Press. 388 oldal, 88 ábra. CommArchHung 2008. 408–412.

Nekrológok:

  • Valerij Nyikolájevics Csernyecov 1905–1970. ArchÉrt 98 (1971) 104. (Társszerző: Erdélyi I.) (Csernyecov az obi-ugor etnogenezissel és Nyugat-Szibéria kőkorával foglalkozott)
  • Borisz Nyikolájevics Grákov 1899–1970. ArchÉrt 98 (1971) 245. (Grakov főként szkíta-szarmata régészettel foglalkozott, 1925–1937 között végzett ásatásokat a Volga–Urál vidékén)
  • Alekszej Petrovics Szmirnov 1899–1974. ArchÉrt 102 (1975) 134. (A. P. Szmirnov többek között finnugor őstörténettel és a Volga-Káma vidék régészetével foglalkozott)
  • Otto Nyikolajevics Báder 1903–1979. ArchÉrt 107 (1980) 115. (Bader finnugor őstörténettel, a Káma vidék őstörténetével foglalkozott)
  • Vladimir Fjodorovics Gening (1924–1993) ArchÉrt 121–122 (1994–1995) 199–201. (Gening udmurt őstörténettel és az Urál-vidék régészetével foglalkozott)
  • Dr. Dienes István (1929–1995). FolArch 45 (1996) 7–17. (Dienes István a magyar őstörténettel, a honfoglalás korának régészetével foglalkozott, egyes tanulmányaiban a honfoglaló magyarság régészeti leletanyagának keleti finnugor párhuzamaival foglalkozott)
  • Alfred Halikov (1929–1994). ArchÉrt 123–124 (1996–1997). 179–180. (Halikov többek között a Közép-Volga vidékének őstörténetével és mari régészettel foglalkozott)

Gábori Miklós:

  • Recensio, László Gyula – Őstörténetünk legkorábbi szakaszai (Die früheste Perioden unserer Urgesichte) ActaArchHung 15 (1963) 431–434. (az ismertetett könyvben olvasható László Gyula uráli őshazaelmélete)
  • Les civilisation de Paléolithique Moyen entre les Alpes et l’Oural. Budapest, 1976. (Gábori Miklós doktori disszertációjának [„A neandervölgyi ember anyagi kultúrája az Alpok és az Urál között”] francia nyelvű kiadása)
  • Közép- és Kelet-Európa első benépesülése. Századok 111 (1977) 11–47. (az Alpoktól az Urálig terjedő rész paleolitikuma)

Голдина, Р. Д.: Особенности взаимодействия носителей археологических культур Прикамья в эпоху железа. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 154–159. (az Urál–Káma vidéki vaskori kultúrák kapcsolatrendszere, az egyes finnugor etnikumok kialakulása)

Goldina, Rimma D. – Chernykh, Elizaveta, M.: Forest and Steppe: A Dialogue of Cultures. On Archaeological Materials from the Kama Region. AOH 58 (2005) 41–58.  (a Káma vidéki vaskori kultúrák interetnikus kapcsolatai, délről betelepülő csoportok a Káma vidékén)

Das Gräberfeld von Newolino. Ausgrabungen von A. V. Schmidt und der archäologischen Kama-Expedition. István Erdélyi, Eszter Ojtozi, Wladimir F. Gening [Übers. Nándor Fettich]. Archaeologia Hungarica 46. Budapest, 1969. (a nyevolinói ásatások közlése A. V. Smidttől a Kámai Archeológiai Expedícióig, a lelőhely bemutatása, A. V. Smidt munkássága – akkoriban még a lomovátovói kultúrához kötötték a nyevolinói lelőhelyet, de napjainkban felmerült az ugor eredete is)

Gribova, L. Sz.: A permi állatstílus jellemzése. In: A Tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Budapest, 1980. 134−160.

Gurina, N. N.: A vízimadarak népe. In: A vízimadarak népe. Tanulmányok a finnugor rokon népek élete és műveltsége köréből. Szerk. Gulya János. Budapest, 1975. 127–142. (a vízimadár motívumú és alakú újkőkori és bronzkori régészeti leletek)

Hajdú Péter:

  • Észrevételek László Gyula „Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet emlékei Szovjetföldön” c. könyvéhez. ArchÉrt 91 (1964) 118–123.
  • Finnugor őstörténet – Finnugor régészet. NéprNytud 12 (1968) 5–10. (az őshaza kérdése, Kr. e. 6–4.évezred)

Halikov, A. H. (Халиков, А. Х., Chalikov, A. H.):

  • A középső Volga-vidék és a finnugor őstörténet. In: A vízimadarak népe. Tanulmányok a finnugor rokon népek élete és műveltsége köréből. Szerk. Gulya János. Budapest, 1975. 163–191. (a finnugor őstörténet rövid bemutatása a retrospektív módszerrel a vaskortól a mezolitikumig)
  • Развитие археологического знания в области уралистик и финно-угроведения за 1960-1990 гг. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 303–323.
  • Zum Problem der Herausbildung der uralo-altaischen ethnokulturellen Gemeinschaft. SpS 10. Szombathely, 1994. 63–68. (urál-altaji etnokulturális közösség a korai paleolotikumban, minimális konkrét régészeti hivatkozással)

Chalikov, A. H. – Chalikova, E. A.: Altungarn an der Kama und im Ural: das Gräberfeld von Bolschie Tigani. RégFüz 2/21. Budapest, 1981. (a Volga és a Káma találkozásánál lévő ősmagyar temetőben egyes régészeti leletek a környező finnugor kultúrák leleteivel mutatnak kapcsolatot)

Halikova, E. A.: Ősmagyar temető a Káma mentén. (Magna Hungaria kérdéséhez.) ArchÉrt 103. (1976) 53–78.

Hampel József:

  • A honfoglalási kor hazai emlékei. Budapest, 1896. (A 206–218. oldalon szentpétervári és moszkvai tanulmányútjára hivatkozik, Uvarov és Jasztrebov művei alapján a merja és ősmordvin temetők párhuzamait tárgyalja a Kárpát-medencei honfoglaló leletanyaggal. A permi vidékről származó szaszanida tálak és korsók palmettadíszeit is a honfoglalás kori leletek hasonló motívumaival veti össze.)
  • A régibb középkor (IV−X. század) emlékei Magyarhonban, II. Budapest, 1897. (Az 53. és 264. oldalon Jasztrebov és Aspelin finnugor régészeti műveire hivatkozik.)
  • Alterthümer des frühen Mittelalters in Uhgarn, I. Braunschweig, 1905. (A 207–209. oldalon Jasztrebov, Aspelin és Uvarov finnugor régészeti műveire hivatkozik, a 272. oldalon egy permi ezüsttál képét közli, a 631–632. oldalon is hivatkozik Aspelinre.)

Harmatta János: Régészet, nyelvtudomány és őstörténet. ArchÉrt 94 (1967) 215–216. (finnugor őstörténet, az őshaza kérdése, részlet a László Gyula könyvéről írt opponensi véleményéből)

Helimszkij, Eugen: A szamojéd népek vázlatos története. BUFF 1. 1996. Másodközlés in: Nyelvrokonaink. Budapest, 2000. 109–120. (említi a szamojéd régészeti kultúrákat)

Istomin, Konstantin: The initial stages of finno-ugrian ethnic development in the Volga-Kama region. SpS 10. Szombathely, 1994. 69–75. (a Közép-Volga és a Káma vidéke a mezolitikumban)

Иванова, М. Г. (Ivanova, Margarita):

  • Зооморфная резная кость чепецких городищ IX-XIII. вв. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 166–171. (a csepcai ősudmurtok csontiparáról,az állatábrázolásos használati eszközökről és dísztárgyakról)
  • A Kr. u. I. évezred végi – 2. évezred elejei udmurt emlékek etnokulturális sajátosságai. In: Magyarok térben és időben. Szerk. Fülöp Éva Mária, K. Cseh Julianna. Tudományos Füzetek, 11. Tata, 1999. 25–42. (A korszak régészeti leleteinek nagyon tömör összefoglalása. A Csepca folyó melléki leletek helyi, finn-permi eredetűek. Jelentősebb idegen népesség [bolgár-török vagy orosz] nem élt itt.)

Ivanova, M. G. – Kulikov, K. I.: Az ősi udmurt mitológia és a Rigvéda. In: Magyarok térben és időben. Szerk. Fülöp Éva Mária, K. Cseh Julianna. Tudományos Füzetek, 11. Tata, 1999. 43–59. (A cikkben udmurt régészeti bizonyítékok a címben jelzett kapcsolat alátámasztására.)

Jankó János:

  • A XI. archeologiai kongresszus Kijevben. ArchÉrt (1900) 1–16, 125–146. (a kongresszus leírása)
  • Utazás osztyákföldre. Bevezetővel ellátta, szövegét gondozta: ifj. Kodolányi János. Budapest, 2000. (Jankó János naplója a 3. Zichy-expedíció idejéből, tartalmaz még leveleket és jelentéseket és egyéb gyűjtéséhez kapcsolódó munkákat, a naplóból kiderült, hogy Jankó János osztják sírokat tárt fel, melyekből leleteket szerzett)
  • Úton a szibériai atyafiakhoz: Jankó János oroszországi levelei. Közreadja: Hála József és ifj. Kodolányi János. Budapest, 2001. (3. Zichy-expedíció)

Janyin, V. L.: Nyírfakéreg levelek üzenete. Budapest–Uzsgorod, 1980. (karjalai témájú és karjalai nyelvű nyírfakéreg levelek a novgorodi ásatásokból)

Julku, Kyösti:

  • Zur Entstehung des finnischen Volkes. SpS 10. Szombathely, 1994. 77–88. (finn őstörténet)
  • A finnugor népek kialakulása. TSz 38:4 (1996) 369–381. (az újszerű finnugor őstörténet rövid vázlata)

Ютина, Т. К.: Направление и характер культурных контактов населения Среднего Прикамья в эпоху средневековья. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 123–127. (a Közép-Káma vidék etnokulturális kapcsolatai a középkorban: finnugor előzmények, kapcsolat a többi finnugor etnikai csoporttal, az oroszokkal és a  volgai bolgárokkal)

Kálmán Béla: H. Moora (szerk), Eesti rahva etnilisest ajaloost. NyK 61 (1959) 122–123. (ismertetés, a kötet tartalmaz finnugor régészeti és őstörténeti tanulmányokat)

V. Kerezsi, Ágnes: Die Herausbildung und die Rolle des Pferdkultes in der obugrischen Kultur. SPS 1. Pécs, 1988. 125–148. (a lótartás és lókultusz kialakulása az (obi-) ugor népeknél, a munkában régészeti adatokat is felhasznált, az andronovói kultúra etnikai összetétele, a rosztovkai bronzkés, az uszty-poluji kultúra említése)

Klima László:

  • A mordvinok és a cseremiszek etnogenezise nyelvészeti és régészeti adatok alapján. XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományok Szekciója. 1983. április 5–8. A dolgozatok tartalmi kivonatai. Budapest, 1983. 139–140.
  • С. И. Кочкуркина: Археологические памятники Корелы, Древняя Корела. NyK 86 (1984) 290–291. (ismertetés, a két könyv Karjala régészetéről szól)
  • Торговые и этно-культурные связы у финно-угров Среднего Поволжья и Прикамья в I. тысячелетии н. э. CIFU 6. Studia Hungarica. Acta sessionum. Budapest, 1985. 25–34. (a finnugorok déli kapcsolatairól a régészeti leletek alapján)
  • Мордва. Возникновение эрзи и мокши. (Сопоставление языковых и археологических данных) Ann, T. XX. Budapest, 1988. 193–196. (a mordvin etnogenezisről nyelvészeti és régészeti adatok alapján)
  • Historia Fenno-Ugrica (Oulu 1993. 06. 14–18.). Századok 128/2. (1994) 429–433. (beszámoló a finnugor népek történelmével foglalkozó első konferenciáról)
  • Állatfejek itt és ott. Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak konferenciája. Szeged, 2000. 311–320. (a kettős állatfej motívumú finnugor régészeti leletek eredete, párhuzamai)

Кочкуркина, С. И.: Karelian and Vepsian peoples in medieval epoch: historical and cultural contacts with slavonic and finno-ugrian world. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 320–325. (a karél és vepsze lakóterületek pontos behatárolása, etnikai kapcsolatok az oroszokkal)

Kodolányi János, ifj.: A finn etnogenetikai kutatások. MT 1980/5. 387–389. (finn vaskor, Kr. e. 500-tól – Krisztus születéséig)

Корепанов, К. И.: О влиянин культуры скифо-сарматского мира на ананьинскую культурно-историческую общность. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 7–12. (az állatábrázolásokról – kések, lószerszámok, tükrök)

Корякова, Л. Н.: The Interrelation of Cultures in the Forest-Steppe Zone between the Tobol and Irtysh Rivers in the Epoch of Bronze and Early Iron Age. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 71–76. (az ugorság kialakulása, etnokulturális kapcsolatok a sztyeppi csoportokkal)

Korolev, K. S.: Die Keramik des Ob-Petschora-Typs auf den frühmittelalterlichen Denkmälern der mittleren Wytschegda. SpS 5. Szombathely, 1992. 147–149. (a vanvizgyinói kultúra érintkezése ugor-szamojéd csoportokkal, Kr. u. 5–10. sz.)

Korompay Bertalan: A „finnugor régészet” őstörténeti tanulságai. NyK 54 (1952) 219–232. (tudománytörténet, Aspelin és Tallgren munkássága)

Krizsevszkaja, L. Ja.:

  • Южные связы уральских культур в эпохах позднего каменного века. CIFU 4. Pars 1. Budapest, 1975. 161–179. (a finnugorok déli kapcsolatai a neolitban)
  • Hozzászólások: Pars 2. 171–181.

Kozłowski, Stefan Karol: Eco-Cultural/Stylistic Zonation of the Mesolithic/Epipalaeolithic in Central Europe. In: From the Mesolithic to the Neolithic Proceedings of the International Archaeological Conference held in the Damjanich Museum of Szolnok, September 22-27, 1996. Edited by: Róbert Kertész and János Makkay. Budapest, 2001. 261–282.

Künnap, Ago: New views about the origin and historical contacts of Uralic languages. Praehistoria vol. 2 (2001) 145–159. (az újszerű uráli őstörténet egyes fejezeteinek bemutatása, feltételezi a beszéd nagyon korai kialakulását, megállapítja, hogy a nyelvek régebbiek, mint az emberi rassz altípusai, finnugor szubsztrátum az indoeurópai nyelvekben, régészeti adatait óvatossággal kell kezelni)

Kürti Béla, ifj: I. Erdélyi, E. Ojtozi, W. F. Gening - Das Gräberfeld von Newolino. NyK 72 (1970) 249–272. (könyvismertetés, a könyv a nyevolinói ásatásokkal foglalkozik. Nyevolino az őspermi lomovatovói kultúra lelőhelye, bár utólag felmerült a lelőhely ősugorokhoz kapcsolása is)

Lang, Valter: Über die Formierung der frühen Tarandgebiet  in östlichen Ostseegebiet. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 308–313. (a Baltikum és Finnország a római korban)

László Gyula:

  • A magyar őstörténet régészete. MTAK II. 5 (1954) 459–479. (finnugor őshaza a Volga-Káma vidékén, zuevói temető)
  • Válasz a hozzászólásokra. MTAK II. 5 (1954) 478. (reagál Moór Elemér hozzászólására és cáfolja a föld fölé temetkezés szokását a finnugor alapnyelv korában)
  • Очерки по истории Коми АССР. Szerk. К. B. Сивков – A. A. Зимин – Л. И. Сурина. Сыктывкар, 1959. NyK 61 (1959) 136–139. (ismertetés, a komi föld és nép története a kezdetektől 1917-ig, régészeti tanulmányok is)
  • Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest, 1961., 19712. (az uráli őshaza László Gyula-féle verziója)
  • Die ältesten Epochen der uralischen Vorgesichte. CIFU 1. Budapest, 1960. 416–419. (az uráli őshaza László Gyula-féle verziója)
  • Das Gräberfeld von Zuevo. RégDolg 3 (1961) 1–21. (zuevói temető leírása, ananyjinói kultúra, Kr. e. 9–3. sz.)
  • J. Ozols, Ursprung und Herkunft der zentralrussischen Fatjanovo-Kultur. ArchÉrt 91 (1964) 273–275. (könyvismertetés, a könyv a fatyjanovói kultúráról szóló orosz nyelvű irodalmat összegzi)
  • Az uráli őshaza kutatásáról – Megjegyzések Hajdú Péter észrevételeire. ArchÉrt 92 (1965) 68–71. (válasz Hajdú Péter AÉ 91 [1964] megjegyzéseire)
  • Válasz Őstörténet könyvem vitáján Gábori Miklós, Kálmán Béla és Harmatta János bírálatára. RégDolg 8 (1966) 3–10. (László Gyula reagál a bírálatokra)
  • Die ungarische Landnahme und ihre Vorereignisse (Über die Forschungen zur Landnahme der Ungarn). CIFU 4. Pars 1. Budapest, 1975. 195–208. (A történettudomány, nyelvtudomány, régészet, népművészet-ősvallás, botanika és fémművesség adatai a honfoglalásról. A honfoglalás története, a kettős honfoglalás)
  • Hozzászólások: Pars 2. 195–238.
  • Zur Vorgeschichte der finnisch-ugrischen Völker. CIFU 6. Studia Hungarica. Acta sessionum. Budapest, 1985.3–7.
  • A zuevói temető. Budapest, 1993. (a zuevói temető leírása, ananyjinói kultúra, Kr. e. 9–3. sz.)

Laul, Silvia: Die Ostseefinnen und ihre Nachbarvölker (im Licht des Vergleichs ihrer vorgesichtlichen Gräberformen). CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 314–319.

Les anciens Hongrois et les ethnies voisines à l'Est. Volume publié sous la direction de István Erdélyi [traduit par É. R. Szilágyi, K. Vargyas] [par I. Fodor ... et al.]. Studia Archaeologica. Budapest, 1977. (Julianus barát utazása, a tankejevkai temető feltárásának közlése és bemutatása, embertani vizsgálata, valamint egy tanulmány a finnugor őshazáról, a finnugor egység felbomlásáról, ugor-korról, obi-ugor etnogenezisről, magyar őstörténetről)

Лещинская, Н. А.: Особенности и этническая интерпретация средневековых памятников бассейна Р. Вятки. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 105–110. (a vjatkai ősudmurtok régészeti leleteinek jellemzése)

Luho, Ville:

  • Finnország betelepülése és őstörténete a régészeti kutatások tükrében. In: Uráli népek. Szerk.: Hajdú Péter. Budapest, 1975. 109–126. (Finnország és a finnek őstörténete, Kr. e. 7500 – Kr. u. 1300 k.)
  • The Population and Prehistory of Finland. In: Ancient Cultures of the Uralian Peoples. Edited by: Peter Hajdú. Budapest, 1976. (a Finnország betelepülése és őstörténete a régészeti kutatások tükrében című tanulmány angol nyelvű változata)
  • Le peuplement et la préhistorie de la Finlande à la lumière de recherches archéologiques. In: Les peuples ouraliens. Publ.: Peter Hajdú. Budapest, 1980. 125-146. (a Finnország betelepülése és őstörténete a régészeti kutatások tükrében című tanulmány francia nyelvű változata)

Макаров, Л. Д.: Взаимодействие славянской и финно-угорской культур в камско-вятской междуречье. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 246–251. (az orosz hódítás és betelepülés nyomán változó etnokulturális kapcsolatokról)

Makkay János:

  • P. Dolukhanov, Ecology and economy in Neolithic Eastern Europe. ActaArchHung 34 (1982) 398–399. (ismertetés, a könyv Kelet-Európáról szólna elvileg, de csak egy-egy fejezet foglalkozik Oroszország nyugati és déli részének neolitikumával)
  • New aspects of the PIE and the PU/PFU homelands: Contacts and Frontiers between the Baltic and the Ural in the Neolithic. CIFU 7/1A.  Debrecen, 1990. 55–83. (az uráli ősnépesség eredetéről, az utolsó eljegesedés utáni északra vándorlásról)
  • Az uráli-finnugor őstörténet néhány kérdése az indoeurópai őstörténet szemszögéből. Századok 125 (1991) 3–34. (az 1990-es Nemzetközi Finnugor Kongresszuson tartott előadásának kibővített változata)
  • Az indoeurópai népek őstörténete. Budapest, 1991. (“Baltikum és a finnugor [ősfinn] kapcsolatok” című fejezet)
  • Egy magyar amatőr véleménye az uráli finnugorság származásáról I. rész: a kőkor végéig. TM 9, Budapest, 1997. (Észak-Európa benépesedése a jégkor után, neolitizáció, a Sprachbund-elmélet bírálata régészeti oldalról, az őshaza méretének kérdése)
  • Az indoeurópai nyelvű népek őstörténete. Budapest, 1998. (Az indoeurópai népek őstörténete c. könyv kibővített változata, “Baltikum és a finnugor [ősfinn] kapcsolatok” című fejezet)
  • Egy magyar amatőr véleménye az uráli finnugorság származásáról. II. rész: a kőkor vége. TM 20, Budapest, 2002 (finnugor népek a kőkorban, külön foglalkozik a lappok eredetével a janislawicei sír alapján)
  • A magyar őstörténet és a nyugat-szibériai 'magyar őshaza' néhány kérdése – Some questions of Hungarian prehistory and of West Siberian 'Hungarian land of origin'. JAMÉ 46 (2004) 85–116. (a magyar őstörténet elméleti kérdései, az időmélység kérdése, a nyugat-szibériai finnugor és magyar őshaza bírálata)
  • Lovak és őshazák. Avagy: szelídíteni kell az elvadult házilovakat. TM 35, Budapest, 2004. (az őshaza kutatástörténetének egyes fejezetei, az időmélység kérdése, a nyugat-szibériai finnugor és magyar őshaza bírálata)
  • Szarvasok, lovak, szemfedők, üstök és tálak. Indoiráni (indoárja) sajátosságok a finnugor és magyar régiségben, és keltezésük kérdései. TM 59, Budapest, 2007. (az indoiráninak tartott finnugor és magyar régészeti leletek eredetének és keltezésének a tárgyalása)

Мартынов, А. И.: Древнейшие памятники финно-угорского изобразительного исскуства в Cибири. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 31–35. (sziklarajzok, állat- és emberalakos régészeti leletek értelmezése a finnugor mitológia alapján)

Матвеева, Н. П.: К этнокультурной истории Западной Сибири в раннем железном веке. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 19–24. (az ősmanysi kasinszkaja kultúráról)

Matiskainen, Heikki: Postmesolithische Fangwirtschaft und der Getreidackerbau in Nordosteuropa (Finnland). In: From the Mesolithic to the Neolithic Proceedings of the International Archaeological Conference held in the Damjanich Museum of Szolnok, September 22-27, 1996. Edited by: Róbert Kertész and János Makkay. Budapest, 2001. 301–311.

Матюшенко, М. И.: Отношение памятников неолита и бронзы Западной Сибири к финно-угорской этнический общности. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 25–30. (a nyugat-szibériai neolitikus és bronzkori kultúrák szerepe a finnugor népek kialakulásában)

Мажитов, Н. А.: Угорская проблема в археологии Южного Урала. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 87–91. (a Kr. u. 6-8. század dél-uráli régészeti kultúráiról, e kultúrák eredetéről)

Molnár Erik:

  • A magyar társadalom története az őskortól az Árpádokig. Budapest, 1949. (vázlatos finnugor őstörténet)
  • A magyar nép őstörténete. 2. jav. kiad. Budapest, 1954. (finnugor őstörténet és őshaza, finn-permi népek etnogenezise, ugor-korszak, ananyjinói kultúra, egyes régészeti kultúrákat etnikailag tévesen azonosít)
  • Проблемы этногенеза и древней истории венгерского народа. Studia Historica 13. Budapest, 1955. (elméletének ismertetése a magyarok belső-ázsiai eredetéről, finnugor régészeti adatokat tárgyal, idéz)

Montelius, Oscar: Sur le premier age du fer dans les provinces baltiques de la Russie et en Pologne. In: Congrès Internationale d’Antropologie et d’Archéologie Préhistoriques. Compte rendu, vol. I. Budapest, 1877. 481–493. (balti finn–gót érintkezés a Kr. u. első századokban a Balti-tenger és a mai Finnország vidékén)

Moór Elemér:

  • Hozzászólás László Gyula - A magyar őstörténet régészete c. előadásához. MTAK II. 5 (1954) 484–486. (véleménye szerint a kelet-európai temetők nem hozhatók kapcsolatba a finnugor népekkel, mivel ők a föld fölé temetkeztek, pesszimista a régészeti kutatásokkal kapcsolatban)
  • A nyelvtudomány mint az ős- és néptörténet forrástudománya. Budapest, 1963. (Moór Elemér elmélete az őstörténet-kutatás módszeréről, megállapítások a finnugor népek őstörténetéről – vitatható elmélet, téves őstörténeti megállapítások)

Mosinszkaja, V. J.: Őskori szoborművészet Nyugat-Szibériában. In: A Tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Budapest, 1980. 59−88.

Murygin, A. M. – Saveljeva, E. A.: Die Hauptergebnisse der archäologischen Untersuchung des Petschora-Transpolargebiets. SpS 5. Szombathely, 1992. 177–187. (a Pecsora-vidék régészete)

Nagy Géza: Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai útja. ArchÉrt 26 (1906) 385–416. (a 3. Zichy-expedíció és az arról megjelent kötetek)

Ovsjannikov, O. V.: The Gorodets Sanctuary of the 6th-13th Centuries on the Lower Pechora River according to the Excavations held in 1988–1990. SpS 5. Szombathely, 1992. 189–194. (egy szentély feltárása)

Патрушев, В. С. (Patrushev, Valeri):

  • Истоки марийско-мерянского родства. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 52–57. (a mari–merja rokonságról)
  • Ethnogenesis of the Finnic-Speaking peoples of Russia. SpS 10. Szombathely, 1994. 95–101. (az oroszországi finnugor népek etnogenezise szakaszokban, a neolitikumtól az orosz kolonizációig részletesen, utána napjainkig röviden és vázlatosan)

Pljusin, S. M.: Ringwälle aus Novyj Bor. SpS 5. Szombathely, 1992. 203–210. (obi-ugor lelőhely a Pecsora alsó folyásánál, Kr. u 1. évezred 2. fele)

Pósta Béla:

  • Archeológiai tanulmányok oroszországi gyűjteményekben. ArchÉrt 18 (1898) 69–74, 246–253, 334–345. (leírja az általa meglátogatott múzeumi és magángyűjteményeket, finnugor vonatkozások a beszámoló 3. részében)
  • Régészeti tanulmányok az oroszföldön. Budapest–Lipcse, 1905.

Prokojev, N. A.: A kámai Uralvidék neolitikus emlékeinek kérdéséhez. Szovjet Régészet III, 1953. 39–87. (neolitikus lelőhelyek leírása)

Pusztay János: Az uráli őshaza rekonstruálásának egy lehetséges nyelvészeti modellje. Életünk 35:3, 1997 március, 410–420. (Pusztay János elmélete az uráli őshazáról, hivatkozik P. M. Dolukhanov és Marija Gimbutas műveire, valamint ír Szibéria paleolitikumáról, hivatkozott régészeti adatait óvatossággal kell kezelni)

Rómer Flóris: Jelentés az északi tartományokba tett tudományos kirándulásról. ArchÉrt 9 (1875) 9–17., 39–48., 78–81. (német, dán, svéd, lengyel, ukrán, orosz, finn, észt és lett múzeumokban tett látogatást)

Розанова, Л. С. – Терехова, Н. Н.: Связи археологической культур Волго-Камья и Северного-Кавказа в раннем железном веке по данным металлографии. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 12–18. (a Volga–Káma vidék és a Kaukázus fémfeldolgozási technikája nagyon hasonló, a nyersanyag is, de származási területe még ismeretlen, a technika a Kaukátusból került a finnugorokhoz)

Shulnikov, A. M.: Über jahreszeitliches Funktionieren uralter Siedlungen im Flussgebiet des Unteren Wyg. SpS 5. Szombathely, 1992. 229–235. (eneolit kori települések a Vig alsó folyásának vidékén)

Шитова, Н. И.: Общее и особенное в погребальном обряде финно-язычных народов Среднего Поволжья и Приуралья XVI-XIX. вв. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 179–184. (a késői finnugor temetők leletanyagának tanulságai, a közép-volgai és Urál vidéki temetkezési rítus összehasonlítása)

Савельева, Э. А.: Европейский северо-восток в эпоху средневековья. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 240–244. (a komi-zürjének etnogenezise és kapcsolatuk az oroszokkal)

Седов, В. В.: Schäfenringe der Wolgafinnischen Stämme. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 117–122. (a női ékszerek főleg a merjáknál és muromáknál, a szláv hatás megfigyelhető az ékszereken)

Szíj Enikő:

  • Újra kell-e írni a finnugor őstörténetet? MT 1990/3. 261–266. (a finnugor őstörténet elméleti kérdései és finn őstörténet)
  • Reguly Antal és a Tagil-menti sziklarajzok. NyK 100 (2003) 289–300. (a tanulmány végén röviden ír a nyugat-szibériai sziklarajzok eredetéről)

Смирнов, A. П.:

  • Возникновение производящего хозяйства и финно-угры. CIFU 4. Pars 1. Budapest, 1975. 181–193. (a termelőgazdálkodás fejlődése a finnugoroknál)
  • Hozzászólások: Pars 2. 183–193.

Smirnov, К. А.: Contacts of the Population of the Volga-Oka interfluve between the first millenium B. C. and the first millenium A. D. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 36–41. (a gyjakovói kultúra kapcsolatai a címben jelölt időben)

Старостин, П. Н.: Население нижнего Прикамья в середине 1 тыс. н. э. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 144–148. (azelinói és imenykovói kultúra)

Tallgren, A. M.: A keletoroszországi bronzkorszakról. ArchÉrt (1914) 73–83. (Volga-kámai bronzkor, Kr.e. 2000–400)

Thoma Andor: A janislawicei őslapp. ArchÉrt 92 (1965) 37–41. (lengyelországi mezolitikus őslapp lelet)

Tõnisson, Evald: Von den Finno-Ugrier zu den Ostseefinnen. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 291–296. (a Baltikum és Finnország a bronz- és vaskorban, balti finn őstörténet)

Tretyjakov, P. N.:

  • Jegyzőkönyv, mely felvétetett az Aquincumi Múzeumban 1953. június 9-én tartott megbeszélésen. Jelen voltak: N. P. Tretyakov, Fülep Ferenc, Banner János, László Gyula, Szilágyi János, Györffy György és Perényi József. Szovjet Régészet V-VI, 1953. 151–160. (a beszélgetésen szó volt többek között a finnugor régészetről, az ananyjinói kultúráról)
  • A finnugor törzsek etnikai történetének kezdetei. Szovjet Régészet XIX, 1962. 39–69. (a finnugor törzsek vándorlása Keletről Nyugatra, az őshazát Nyugat-Szibériába és a Volga–Káma vidékére teszi)

Uino, Pirjo: Karelia and the North. SpS 5. Szombathely, 1992. 257–264. (Karélia a vaskorban)

Vaskul, I. O.: Der Komplex der Gljadenovzeit aus der Adak-I-Höhle. SpS 5. Szombathely, 1992. 275–281. (gljagyenovói kultúra, Kr. e. 4-3. sz. – Kr. u. 3. sz. vége)

Vászolyi Erik: Л.  П. Лашук, Очерк этнической истории Печорского края. Сыктывкар, 1958. NyK 63 (1961) 236–241. (ismertetés, a Pecsora menti lakosság etnikai története, régészeti adatok is)

Vékony Gábor:

  • A magyar etnogenezis szakaszai, I-II. Életünk, 1997/2. 260–276., 1997/3. 384–408. (finnugor őstörténet: őshaza, bronzkor, valamint magyar őstörténet, nézetei vitatottak)
  • Magyar őstörténet, magyar honfoglalás. Budapest, 2002. (Az uráli és a finnugor korszak története című fejezetben hivatkozások finnugor régészeti kultúrákra és kutatóikra)

Veres Péter:

  • Újabb adatok a finnugor és magyar őstörténethez. NÉrt. 53 (1971) 33–54. (finnugor őshaza finnugor és magyar őstörténet)
  • A magyar nép etnikai történetének a vázlata. Valóság 1972/5. 1–12. (finnugor őshaza, magyar őstörténet)
  • An Outline of the Ethnic History of the Hungarian People. NÉrt. 54 (1972) 155–181. (finnugor és magyar őstörténet vázlata)
  • A finnugor kutatás és a magyar őstörténet. In: Bán Aadár emlékezete. Szerk. Voigt Vilmos. Várpalota, 1974. 95–118. (az uráli őshaza, finnugor egység felbomlása, ugor fémművesség, andronovói kultúra, ugor egység felbomlása, ősmagyarság kialakulása, felhasználja az antropológia eredményeit is)
  • A szovjet etnogenetikai kutatás és a magyar őstörténet. MT 1980/5. 377–380. (finnugor őshaza, ugorok lakhelye)
  • A magyar nép őstörténete a néprajztudomány szemszögéből: „A magyar nép etnogenezise és etnikai története 896-ig.” Veres Péter kandidátusi disszertációjának moszkvai vitája. Ethnographia 92 (1981) 120–141. (az uráli közösség felbomlásának okai, az ugorok lakhelye, az ugor közösség felbomlása, a magyarok és manysik önelnevezésének eredete, a honfoglalás okai, a tanulmány tartalmazza a disszertáció szerkezeti ismertetését, az opponensek véleményét, valamint Veres Péter válaszát is)
  • К вопросу финно-угорской прародины и этногенеза венгров в свете новейших палинологических данных. CIFU 6. Studia Hungarica. Acta sessionum. Budapest, 1985. 9–17.
  • Magyarország története I. Néhány megjegyzés a magyar nép őstörténete finnugor kori szakaszához a kötet megjelenése kapcsán. Jászkunság 30:3 (1986) 45–48. (Veres Péter nézetei a finnugor őstörténetről)
  • A magyar nép kialakulása és korai etnikus története. Népi Kultúra – Népi Társadalom 14. Budapest, 1987. 49–95. (finnugor és magyar őstörténet)
  • A finnugor őshaza meghatározásának vitatott kérdései a legújabb adatok alapján. Népi Kultúra – Népi Társadalom 16. Budapest, 1991. 105–136. (finnugor őshaza kutatástörténete, a finnugor őshaza meghatározása régészeti, nyelvészeti és palynológiai adatok alapján, az uráli és finnugor egység felbomlása)
  • Az uráli és finnugor őshaza vitatott kérdései a legújabb kutatások alapján. In: Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Szerk.: Bereczki András – Klima László. UT 7. Budapest, 1996. 263–266. (finnugor őshaza, Kr. e. 6–4. évezred)
  • Az uráli és magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében. In: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest, 2000. 23–28. (lábjegyzet nélküli hivatkozások a régészet eredményeire)
  • Локализация уральской и венерской прародины в свете новейших данных. In: Сородичи по языку. Ред. Нановфски, Д. Budapest, 2000. 29–36. (Az uráli és magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében című tanulmány orosz nyelvű változata)
  • A magyar etnogenetikai kutatás néhány módszertani problémája. In: Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Szerk. Hála József, Szarvas Zsuzsa, Szilágyi Miklós. Budapest, 2001. 597–619. (a dilettáns őstörténeti elméletek módszertani kritikája, számos részkérdés mellett kritikával illeti Makkay János finnugor régészeti munkásságát is)
  • The Uralic and Hungarian ancestral homeland: the state of current research. In: The Finnu-Ugric World. Editor-in chef: György Nanovfszky. Budapest, 2004. 25–29. (Az uráli és magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében című tanulmány angol nyelvű változata)

Volokitin, A. V.: On the Peopling of Bolshezemelskaya Tundra in the Mesolithic Age. SpS 5. Szombathely, 1992. 293–298. (Északkelet Európa betelepülése a mezolitikumban)

Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete. Budapest, 2008. (az uráli őstörténet újszerű vizsgálata, merőben új megállapítások, a magyar fordító elemi hibákat vétett a régészeti terminológia fordításában)

Wladikin, W. E.: Die frühen Perioden der Ethnogesichte der Udmurten. ActaEthnHung 21 (1972) 235–261. (a finnugor őshazáról röviden, ananyjinói kultúra, pjánobori kultúra, udmurt etnogenezis, etnokulturális kapcsolatok)

Zaicz Gábor: Finnugor régészeti kultúrák az újkőkortól a vaskorig. NyK 77 (1975) 270–284. (a finnugor régészeti kultúrák rövid bemutatása ABC- sorrendben Fodor István dolgozatai nyomán [„Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből”, valamint „Őstörténetünk korai szakaszának néhány fő vonása”])

Zbrujeva, A. V.: A lugovi temető. Szovjet Régészet I, 1950. 26–54. (a temető leírása, ananyjinói kor)

Zichy István:

  • A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. Budapest, 1923., reprint 2005. (Tallgren munkáinak felhasználása a vaskorhoz, ananyjinói kultúra, a reprintváltozat tartalmazza „Az euráziai lovasnomád műveltség kérdéséhez” c. tanulmányt is)
  • Az euráziai lovas-nomád műveltség kérdéséhez. Budapesti Szemle, 1936. (Véleménye szerint az ananyjinói kultúra hordozói eljutottak egészen Észak-Kínáig, ahol áttértek a lovasnomád életmódra, és így fölénybe kerültek a helyi lakosokkal szemben. az Ural folyó török Jaik elnevezése miatt elképzelhetőnek tartja a pjánobori kultúra török eredetét. Zichy 1923-as munkájának reprint kiadása tartalmazza ezt a tanulmányt is.)
  • Magyar őstörténet. Budapest, 1939. reprint 2009.

Zsirai Miklós: A régészet tanulságai. Finnugor rokonságunk. Budapest, 1937, reprint 1994. 126–128. (a régészeti adatok igazolják a történeti nyelvészet eredményeit, az 1994-es kiadásban kiegészítette Zaicz Gábor: 616–618.)

Журавлев, А. П.: Финно-угры в энеолите Восточной Фенноскандии, Урала и Поволжья. CIFU 7/6. Debrecen, 1990. 42–47. (a Baltikumtól az Urálig terjedő eneolit kori finnugor kultúrák láncolatáról és kapcsolatrendszeréről)

 

Rövidítések

ActaArchHung = Acta Archaeologia Hungariae

ActaEthnHung = Acta Ethnographica Hungariae

ActaOrHung = Acta Orientalia Hungariae

ArchÉrt = Archaeológiai Értesítő

Ann = Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Linguistica

AntTan = Antik Tanulmányok

BUFF = Budapesti Finnugor Füzetek

CIFU = Congressus Internationalis Fenno-ugristarum

CommArchHung = Communicationes Archaeologicae Hungariae

FolArch = Folia Archeologica

FUD = Folia Uralica Debreceniensia

HOMÉ = Herman Ottó Múzeum Évkönyve

JAMÉ = Jósa András Múzeum Évkönyve

MFMÉ = Móra Ferenc Múzeum Évkönyve

MTAK II. = MTA II. Osztály Közleményei

MNy = Magyar Nyelv

MT = Magyar Tudomány

NÉrt. = Néprajzi Értesítő

NéprNytud = Néprajz és Nyelvtudomány

NyK = Nyelvtudományi Közlemények

RégDolg = Régészeti Dolgozatok

RégFüz = Régészeti Füzetek

SpS = Specimina Sibirica

TM = Tractata Minuscula

TSz = Történelmi Szemle

UT = Urálisztikai Tanulmányok

UTK = Uralisztikai Tanszék Kiadványai

 

(Vigh József)