ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Elhunyt Bereczki Mai

nyomtatható változat
Július 31-én 11 óra 30 perckor elhunyt Bereczki Mai (1929 02. 02.– 2018. 07. 31.).

Bereczki Mai a pärnumaa-i Koongában született Maimu Kiisk néven 1929. február 2-án. Nyelvész, orosz és észt nyelvtanár, Bereczki Gábor felesége, Bereczki Urmas és András édesanyja.

Anyai nagybátyja, Mihkel Lüll (1883–1941) író, erdész, földműves, katona és politikus volt. A szabadságharc után leszerelt katonák szövetségének vezetője. Apai ági felmenője, Hans Kiisk a koongai járásban járási írnokként dolgozott, az észtek közül elsőként. 

A Tartui Állami Egyetem történeti nyelvészeti tanszékén tanult, 1953-ban végzett orosz nyelv és irodalom szakon. Tagja annak a híres nemzedéknek, amely a nagy háború után tevékenységével rendkívül sokat tett az észt kultúráért, Lennart Merinek is szaktársa volt. 

1953 és 1957 között a Tartui Állami Egyetemen dolgozott (orosz nyelvű szak, észt nyelv nem észt anyanyelvű tanároknak), részt vett Paul Ariste általános nyelvészeti és skandinavisztikai speciális kurzusain (1954-1956), majd a Leningrádi Egyetemen svéd nyelvet tanult (1958-1959), mindemellett az Edasi és a Sirp ja Vasar című lapok munkatársaként is közreműködött.  

1959. december 15-től Budapesten élt családjával, a nyarakat pärnumaa-i szülőfalujában töltötték. 1960-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegédje, 1976-tól 1990-ig docens (az orosz nyelvű külkapcsolatok és külkereskedelem tanszéken, a hallgatók kulturális és irodalmi programjainak vezetője, a budapesti Állami Idegennyelvi Központ vizsgabizottságának tagjaként az orosz és észt nyelvvizsgák értékelésében vett részt.)

1966-tól a budapesti ELTE Finnugor Tanszékének vezetője, Lakó György professzor meghívására észt nyelvet tanított a finnugor szakos hallgatóknak. A 90-es évek második felétől lehetővé vált észtül tanulni észt nyelv és kultúra szakon. Bereczki Mai volt a szakos alapprogram összeállítóinak egyike, ebben az időszakban fakultatív frazeológiakurzusokat tartott az érdeklődőknek. Bereczki Mai diákjai közül sokan foglalkoznak Magyarországon az észt nyelvvel és irodalommal, többen már elismert szakemberek (fordítók, nyelvészek, irodalmárok, nyelvpolitikusok stb.).  

1990. november 26-án Bereczki Mai Fehérvári Győzővel és Bereczki Gáborral részt vett a Magyar-Észt Társaság budapesti alakulóülésén. A vezetőség tagjaként mostanáig tevékeny szerepet vállalt az összejövetelek szervezésében és a kulturális program összeállításában (évi 6 összejövetelt tart a Társaság, témái Észtország történelme, gazdasága, irodalma, művészete, aktuális eseményei stb., 19 év alatt összesen 114 program valósult meg). 25 évig szoros munkakapcsolat fűzte a költő és műfordító Képes Gézához, aminek eredményeként az észt költészet legjobbjai ma már magyarul is olvashatók. 

Bereczki Mai 1957-től 2012-ig volt Bereczki Gábor (1928-2012) házastársa. Fiaik, Bereczki András (1962) az Észt Köztársaság tiszteletbeli konzulja, a budapesti ELTE Finnugor Tanszékének oktatója és Bereczki Urmas (1957) keramikus, történész és kultúrdiplomata. 

Idősebb fiuk a helsinki Magyar Nagykövetségen dolgozott diplomataként (1992-1996), majd a tallinni Magyar Intézet igazgatója lett (1999-2005, 2011-től). 

A Bereczki család kimagasló érdemeket szerzett a magyar-észt kapcsolatok fejlesztésében, nem véletlen, hogy már három családtagot is kitüntettek az Észt Köztársaság érdemrendjével. (Bereczki Gábor: Máriaföldje Érdemkereszt III. fokozat, Mai Kiisk-Bereczki: Máriaföldje Érdemkereszt III. fokozat, Bereczki András: Máriaföldje Érdemkereszt IV. fokozat)

 

Fontosabb publikációi:

„Eesti luuletajad. 20 saj. eesti lüürika” koos Gábor Bereczki ja Győző Fehérváriga (Budapest 1975).
 

Kakskeelne, kaheosaline luuleantoloogia „Kellade hellus” .Valinud, koostanud, ees- ja järelsõna kirjutanud, eluloolised andmed kokku seadnud Mai Kiisk–Bereczki. 2000. a. Szombathely. 2001. a. tõlkepreemia Eestis.
 

Kakskeelne, kaheosaline lühiproosa valimik „ Kookonist kooruv liblikas. Lühiproosat sajandilõpu Eestist”. Valinud, koostanud, eessõna kirjutanud, eluloolised andmed kokku seadnud Mai Kiisk–Bereczki. Szombathely 2002.
 

Artiklitekogumik „Eesti enne pööret”. Eesti autorite artiklid valinud ja kogumikule eessõna kirjutanud Urmas Bereczki ja Mai Kiisk–Bereczki. Savaria 1992. Seeria Folia Estonica 1.
 

Artiklitekogumik „Eesti pärast pööret”. Valinud ja koostanud Mai Kiisk–Bereczki. Savaria 1994. Seeria Folia Estonica 2.

 

Elismerései:

1989 az Avatud Eesti Fond (Nyitott Észt Alap) díja

2005 Maarjamaa (Máriaföldje) Érdemkereszt III. fokozata

2009 a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje a magyar-észt kapcsolatok ápolásáért, a magyar kultúra Észtországban való megismertetésért és az észt kultúra Magyarországon való elősegítéséért

 

Forrás: https://et.wikipedia.org/wiki/Mai_Kiisk-Bereczki