ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

A többnyelvűség megnyilvánulásai finnugor nyelvű közösségekben / Multilingual practices in Finno-Ugric communities

nyomtatható változat

English version

 

A kutatás háttere, előzményei

 

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Finn Akadémia 2012-ben közös pályázatot írt ki a következő témában: "The changing linguistic scenery in Finno-Ugric speech communities and its impact on society and culture". Kutatócsoportunk "A többnyelvűség megnyilvánulásai finnugor nyelvű közösségekben" című pályázatát támogatásra alkalmasnak találták, így 2013. szeptember 1-jén megkezdte munkáját a projekt. 


A kutatás időtartama: 4 év (2013. szept. 1.  2017. aug. 31.)


A kutatás résztvevői


A kutatás vezetői finn részről Riho Grünthal, a Helsinki Egyetem kutatója, magyar részről pedig Csepregi Márta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Tanszékének habilitált docense, tanszékvezetője. A projektben az ELTE Finnugor Tanszékéről Csepregi Mártán kívül részt vesz még szenior kutatóként Pomozi Péter (docens), valamint Salánki Zsuzsa (docens), teljes állású kutatóként pedig Németh Szilvia (tudományos segédmunkatárs) és Horváth Laura (tudományos segédmunkatárs). 

A finnországi kutatócsoport tagjai: Riho Grünthal (szenior kutató), Kovács Magdolna (szenior kutató), Mai Frick, Ulrikka Puura, Outi Tánczos

 

A kutatásról


A kutatás fő feladata a kódváltás és a nyelvi változók vizsgálata eltérő nyelvhasználati színtereken egy szibériai (manysi), és két Volga–Káma-vidéki (mari és udmurt) finnugor nyelv esetében. A vizsgálat a szociológiai változók tekintetében reprezentatív élőnyelvi vizsgálatokon (terepmunkán) alapul. A mari nyelvű interjúk esetében a szociális hálóanalízis szempontjával kibővített szociológiai változós anyaggyűjtésre kerül sor.


Az élő nyelvi korpusz alapján a projekt résztvevői célul tűzték ki különböző eredetű változók komplex statisztikai feldolgozását, ill. ezek és az ezekből kirajzolódó tendenciák értékelését. Az együttes eredmények alapján javaslatok fogalmazhatók meg a revitalizációs nyelvtervezési stratégiák (kis finnugor anyanyelvi programok) hatékonyabbá tételére a többnyelvű környezet, a nyelvi diverzitás megőrzése érdekében.


A kutatás három oroszországi nyelvrokon nyelv (manysi, mari, udmurt) élőnyelvi vizsgálatára irányul. Közülük a manysi a magyarnak közeli rokonnyelve, a mari, udmurt és magyar között pedig jelentős a szerkezeti hasonlóság. Ezek a nyelvek két- vagy többnyelvű környezetben maradtak fenn napjainkig, de a gyorsuló asszimiláció miatt a manysi élőnyelvi vizsgálatok a 24. utáni órában vannak.


A vizsgálatok egyik célja a társadalmi nyelvhasználat árnyalt dokumentálása a jelenleg legmodernebb és leghatékonyabb módszerekkel. Másik világos cél a nyelvi sokszínűség kutatásán át a gyakorlati válaszkeresés: hogyan lehet még hatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a nyelvek ne tűnjenek el, hanem a nyelvi és kulturális gazdagság fennmaradhasson. A kutatások eredményei segíthetnek majd az anyanyelvőrző programok hatékonyabbá tételében, a kétnyelvű gyermeknevelés mint előny társadalmi népszerűsítésében, ami lehetővé teszi az ősök nyelvének megőrzését is.

 

A kutatás alapkérdései
 


Mindhárom vizsgálandó nyelvterület esetében a cél a nyelvi változók komplex szempontú vizsgálata – a vizsgálat tárgya a szociológiai változók teljes ismert palettája, részben beleértve a hálóanalízist is.

Kérdésként felmerülhet például, hogy mennyiben befolyásolja a vizsgálatokat a nyelvi változók eltérő gyökere. A kérdés vizsgálható nyelvjárási-köznyelvi, nyelvjárási-köznyelvi-többségi nyelvi, kisebbségi neologizmus-meggyökeresedett orosz jövevényszó variációk esetén, de mari és udmurt területen további, multilingvális variáció is lehetséges.

Fontosnak tartjuk továbbá kutatás tárgyává tenni, hogy milyen többletet jelenthet a hálóanalízís kutatási módszere az oroszországi finnugor kisebbségi nyelvi környezetben –  különös tekintettel a kódválasztás-nyelvi attitűd kérdéseire. Különösen a manysi kutatásban releváns szempont, hogy a nyelvváltás előrehaladott állapotában lévő közösségek esetén mekkora a kisebbségi nyelv-többségi nyelv (többnyire a kisebbségi nyelv-orosz nyelv) típusú kétnyelvűségnek a kisebbségi nyelv különböző szintjeire gyakorolt hatása.



A kutatás jelentősége


A projekt a nyelvi dokumentáció (új élőnyelvi korpuszok) szempontjából is jelentős eredményeket adhat. Az udmurt esetében a szenior kutató korábbi korpuszaira támaszkodva mód nyílna élő nyelvi követéses nyelvivariáció-vizsgálatra oroszországi finnugor beszélőközösség esetében. A vizsgálat a manysi és a mari esetében is olyan korpuszt kíván létrehozni, amely később alapja lehet egy variációkövetéses vizsgálatnak.

 

A kutatás jelentőségét az alkalmazott szociolingvisztikai anyaggyűjtő és -feldolgozó módszerek komplexitásán túl – beleértve a kommunikációs hálóanalízist is – az is fokozza, hogy több síkon muníciót adhat majd a nyelvi diverzitás megőrzéséért folytatott revitalizációs törekvéseknek. Meg kell említeni, hogy a potenciális kutatói hálónak számos anyanyelvi (mari, udmurt, manysi) tagja van. Az eredmények tehát hasznosíthatók az anyanyelvőrző programok nyelvtervezési hátterének hatékonyabbá tételében, a kisebbségi nyelvi babonák (a kisgyermekek kétnyelvű nyelvi szocializációja káros, a kódváltásos kommunikáció kerülendő, stb.) csökkentésében. A multilingvális környezetet őrizni képes stratégiák javítása túlmutat a vizsgált nyelvi areák határain.


Publikációk


Előadások

 

A helsinki kutatótársak honlapja