ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

A többnyelvűség megnyilvánulásai finnugor nyelvű közösségekben/Multilingual practices in Finno-Ugric communities

nyomtatható változat

 

Publikációk

Előadások

English version


A kutatás háttere, előzményei

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Finn Akadémia 2012-ben közös pályázatot írt ki a következő témában: "The changing linguistic scenery in Finno-Ugric speech communities and its impact on society and culture". Kutatócsoportunk "A többnyelvűség megnyilvánulásai finnugor nyelvű közösségekben" című pályázatát támogatásra alkalmasnak találták, így 2013. szeptember 1-jén megkezdte munkáját a projekt.

 

A kutatás időtartama

4 év (2013. szept. 1. – 2017. aug. 31./2018. jan. 31.)

 

A kutatás résztvevői

A kutatás vezetői finn részről Riho Grünthal, a Helsinki Egyetem kutatója, magyar részről pedig Csepregi Márta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Tanszékének habilitált docense, tanszékvezetője. A projektben az ELTE Finnugor Tanszékéről Csepregi Mártán kívül részt vesz még szenior kutatóként Pomozi Péter (docens), valamint Salánki Zsuzsa (docens), teljes állású kutatóként pedig Németh Szilvia (tudományos segédmunkatárs) és Horváth Laura (tudományos segédmunkatárs). 

A finnországi kutatócsoport tagjai: Riho Grünthal (szenior kutató), Kovács Magdolna (szenior kutató), Mai Frick, Ulrikka Puura, Outi Tánczos

 

A kutatásról

A kutatás fő feladata a kódváltás és a nyelvi változók vizsgálata eltérő nyelvhasználati színtereken egy szibériai (manysi), és két Volga–Káma-vidéki (mari és udmurt) finnugor nyelv esetében. A vizsgálat a szociológiai változók tekintetében reprezentatív élőnyelvi vizsgálatokon (terepmunkán) alapul. 

Az élő nyelvi korpusz alapján a projekt résztvevői célul tűzték ki különböző eredetű változók komplex statisztikai feldolgozását, ill. ezek és az ezekből kirajzolódó tendenciák értékelését. Az együttes eredmények alapján javaslatok fogalmazhatók meg a revitalizációs nyelvtervezési stratégiák (kis finnugor anyanyelvi programok) hatékonyabbá tételére a többnyelvű környezet, a nyelvi diverzitás megőrzése érdekében.

A kutatás három oroszországi nyelvrokon nyelv (manysi, mari, udmurt) élőnyelvi vizsgálatára irányul. Közülük a manysi a magyarnak közeli rokonnyelve, a mari, udmurt és magyar között pedig jelentős a szerkezeti hasonlóság. Ezek a nyelvek két- vagy többnyelvű környezetben maradtak fenn napjainkig, de a gyorsuló asszimiláció miatt a manysi élőnyelvi vizsgálatok a 24. utáni órában vannak.

 

A kutatás céljai, alapkérdései

A vizsgálat tárgya mindhárom vizsgálandó nyelvterület esetében a szociológiai változók teljes ismert palettája, egyik célja pedig a nyelvi változók komplex szempontú vizsgálata, a társadalmi nyelvhasználat árnyalt dokumentálása a jelenleg legmodernebb és leghatékonyabb módszerekkel. Másik világos cél a nyelvi sokszínűség kutatásán át a gyakorlati válaszkeresés: hogyan lehet még hatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a nyelvek ne tűnjenek el, hanem a nyelvi és kulturális gazdagság fennmaradhasson. A kutatások eredményei segíthetnek majd az anyanyelvőrző programok hatékonyabbá tételében, a kétnyelvű gyermeknevelés mint előny társadalmi népszerűsítésében, ami lehetővé teszi az ősök nyelvének megőrzését is.

Kérdésként felmerülhet például, hogy mennyiben befolyásolja a vizsgálatokat a nyelvi változók eltérő gyökere. A kérdés vizsgálható nyelvjárási-köznyelvi, nyelvjárási-köznyelvi-többségi nyelvi, kisebbségi neologizmus-meggyökeresedett orosz jövevényszó variációk esetén, de mari és udmurt területen további, multilingvális variáció is lehetséges.

A manysi nyelv kutatása esetében különösen releváns szempont, hogy a nyelvváltás előrehaladott állapotában lévő közösségek esetén mekkora a kisebbségi nyelv-többségi nyelv (többnyire a kisebbségi nyelv-orosz nyelv) típusú kétnyelvűségnek a kisebbségi nyelv különböző szintjeire gyakorolt hatása.