ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

2.1. Ariszteasz és az Arimaszpeia

nyomtatható változat

 2.1.1. Ariszteasz

Ariszteasz az első olyan utazó, akiről tudjuk, hogy a szkítákon túli területeken is járt. A Kr. e. 6. század első felében–közepén élt, Prokonnészoszból származott. Élményeit Arimaszpeia című epikus költeményében írta meg. Műve elveszett, de más szerzők felhasználták, hivatkoztak rá. Ariszteasz a szkítákon túli isszédonok népénél járt, ahol a görög világtól még távolabbi területekről hallott. Ez utóbbi értesülései azonban meseszerű elemeket tartalmaznak, s ezért forrásértékük csekély. Az isszédonok népe egyes feltételezések szerint az Uráltól keletre élt, s azok a területek, amelyekről ott Ariszteasz hallott, szintén Ázsiában terültek el. Van azonban olyan vélemény is, hogy az isszédonok a Kaszpi-tenger mellékén éltek. A kevés és nehezen értékelhető adat ellenére az isszédonokat a kutatók finnugoroknak tartják.[1]

 

2.1.2. Szövegközlések, fordítások

Bolton, J. D. P. 1962.

Hérodotosz: A görög–perzsa háború 1989.

Hérodotosz: A görög–perzsa háború 1998.

 

2.1.3. Az Arimaszpeia Hérodotosznál[2]

IV. 13. A prokonnészoszi Ariszteasz, Kausztrobiosz fia epikus költeményében elbeszéli, hogy Phoibosztól megragadottan eljutott az isszédonok földjére, s hogy az isszédonokon túl laknak az egyszemű arimaszposzok, s azokon is túl, egészen a tengerig, a hüperboreoszok. Ezek a népek, a hüperboreoszok kivételével, az arimaszposzok kezdeményezésére valamennyien állandó háborúskodásban élnek a szomszédjukkal. Az arimaszposzok elűzték földjükről az isszédonokat, az isszédonok a szküthákat, s a szküthák olyan erőszakosan támadtak rá a déli tengernél lakó kimmerekre, hogy azok is kénytelenek voltak elhagyni országukat. Ariszteasz állításai tehát nem egyeznek azzal, amit a szküthák mondanak országukról. (270.)

IV. 16. Hogy azon a földön túl, amelyről beszélni fogok, mi van, senki sem tudja pontosan, mert senkivel sem találkoztam, aki azt állíthatná, hogy a tulajdon szemével látta. Még maga Ariszteasz, akiről az imént emlékeztem meg, még ő sem mondta soha költeményében, hogy járt volna az isszédonok földjén túl is, hanem a rajtuk túl fekvő vidékekről csak hallomás után számolt be, azt állítva, hogy e dolgokat az isszédonok beszélik így. Amiről azonban legalább hallomás útján lehetőleg hiteles értesülést szereztem, arról mindent el fogok mondani. (272.)


[1] Lásd a 2.2.3.1. fejezetet.

[2] A részletek a Hérodotosz, a görög–perzsa háború (1989) című kötetből valók. Fordította Muraközy
Gyula.