ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Az alapnyelv szókészleti csoportjai

nyomtatható változat

Forrás: BG: 59−62.

Az alapnyelvre kb. 1200 tőszó vezethető vissza a mai finnugor nyelvek alapján. Hajdú Péter a glottokronológiai módszer segítségével úgy becsülte, hogy az alapnyelvben körülbelül kétszer ennyi tőszó létezhetett. Beleszámítva az összetételeket és a képzett alakokat is, az alapnyelv 20-25000 szóból állhatott.

A magyar nyelvben mintegy 650−700 finnugor eredetű tőszó található. Egy közepes szótár szóanyagának kb. 60%-a finnugor eredetű (uráli, finnugor vagy ugor kori). Még jobb az arány, ha irodalmi szövegből veszünk mintát: egy magyar regényben a szavak kb. 80%-a finnugor eredetű tőszóból, illetve azok származékaiból áll, ami azt jelenti, hogy nyelvünk határozottan megőrizte finnugor jellegét.

Az alapszókincset hagyományosan a szavak jelentése szerint csoportosítják. A szókészleti csoportok tájékoztatnak a finnugor ősnépesség életmódjáról is.

 

Az alapnyelvi szókészlet csoportjai a magyar nyelv alapján, pár kiragadott példával:

A társadalmi szervezet szavai

  • had (o. èont)
  • szer

 

A rokonsági terminológia szavai

  • apa (fi. isä ’apa’)
  • eme ’állat nősténye’ (fi. emä ’anya’)
  • meny (v. miń)
  • fiú

 

A hiedelemvilág szavai

  • lélek (v. lili)
  • hagy, hagymáz (v. kul’, èul’ ’ördög, manó’)

 

A vadászat szavai

  • ideg ’íjhúr’ (v. jantew)
  • nyíl
  • lő (v. liγ-)
  • nyúl (zrj. ńimal)

 

A halászat szavai

  • háló (fi. kalin)
  • folyó (fi. joki)
  • hal (fi. kala)
  • nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón)

 

A gyűjtögető életmód szavai

  • méz (fi. mesi)
  • bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’)
  • nyj. mony ’tojás’ (o. mon)

 

A lakás és ruházkodás szavai

  • ház (fi. kota)
  • fél ’ajtófélfa’ (md. päl ’sövénykaró’)
  • (ruha)ujj (zrj. soj)
  • ágy
  • fon
  • köt
  • varr

 

A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai

  • fúró (fi. pura)
  • bőr (osztj. pär)
  • vas (fi. vaski ’réz’)
  • arany

 

A táplálkozás szavai

  • fazék (fi. pata)
  • fő, főz
  • nyj. köved ’abárolódik, párolódik’
  • lé (v. läm)
  • vaj (v. woj)
  • háj

 

Az égitestek és a természeti jelenségek szavai

  • hó ’hold’ (fi. kuu)
  • húgy ’csillag’
  • felhő (fi. pilvi)
  • jég (fi. jää)

 

Az idő- és térbeli tájékozódás szavai

  • év (cser. ij)
  • al- ’alsó’ (md. al)
  • tél
  • tavasz
  • hol- ’reggel’ 

 

A környezet és a növényvilág szavai

  • víz (fi. vete-)
  • fa (cser. pu)
  • vad ’erdő’ (o. wont)
  • fenyő
  • szil(fa) 

 

Testrészek

  • fő ’fej’ (fi. pää)
  • szív (v. sim)
  • száj
  • kéz (fi. käte-) 

 

Számlálás

  • egy (fi. yhte)
  • kettő (fi. kahte-)
  • három (fi. kolme)
  • olvas ’számol’ (fi. luku ’szám’)

 

Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai

  • ad (zürj. ud ’megitat’)
  • val-, vol- (létige)
  • lesz, lev- (létige)
  • él (fi. elä)
  • eszik, ev- (mord. seve)
  • tesz, tev-
  • megy, men-

 

A magyar nyelv finnugor eredetű szavaiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az alapnyelvi népesség halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. Ez a középső kőkor (mezolit) társadalmi szintjének felel meg. Ugyanakkor néhány szó − fazék, vaj, köles − már a kerámiakészítésre, állattenyésztésre, földművelésre, tehát inkább újkőkori (neolit) társadalmi-gazdasági szintre utalhat. A finnugor szavakból levonható társadalom- és gazdaságtörténeti következtetéseknél azonban mindig mérlegelni kell, hogy az adott szó hány etimológiával bír a mai finnugor nyelvekben, s ezáltal mely korszakra (ugor, finn-permi, finnugor, uráli) vetíthető vissza használata. A köles szóból például veszélyes visszakövetkeztetni a finnugor kori földművelésre, mert a magyaron kívül csak a vogul nyelvből ismert, tehát az ugor kornál feltehetőleg nem régebbi.