ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Alapnyelvi mássalhangzórendszer

nyomtatható változat

Forrás: BG: 35–36.

A bevezető ismeretek (nyelvrokonság-elméletek, a történeti összehasonlító módszer) után a kurzus fő témáját a mai uráli nyelvekből rekonstruált alapnyelv elemeinek tárgyalása képezi, a leíró nyelvészet kategóriái (hangtan, alaktan, mondattan) és módszerei szerint.

 

Az uráli alapnyelvre az alábbi mássalhangzók következtethetők ki:

w = bilabiális zöngés réshang, kiejtése kb. a b és a v között

δ = interdentális zöngés réshang, kiejtése kb. a t és a d között

č = cs

š = s

ń = jésített (palatalizált) n hang = ny

ć = jésített (palatalizált) c hang

ś = jésített (palatalizált) sz hang

ľ = az l hang jésített (palatalizált) változata, az ly betűhöz tartozó, a mai magyar köznyelvben már nem ejtett hang

δ’ = az interdentális zöngés réshang jésített (palatalizált) változata

ŋ = palato-veláris nazális, kiejtése kb. az n és a g között

γ = palato-veláris zöngés réshang, kiejtése kb. a k és a g között

 

A rendszer elemzése

  •  Hiányzik a zöngés–zöngétlen hangok szembenállása (korrelációja) – a p, t, k hangokkal nem áll szemben a b, d, g 
  •  A zár megléte vagy hiánya alapján a p, t, k hangok a w, δ, γ hangokkal képeznek párokat, közöttük tehát zárkorrelációs kapcsolat áll fönn 
  •  Palatalizációs korreláció figyelhető meg a nazálisok: n~ń, az affrikáták: č~ć, a szibilánsok: s~ś és a likvidák: l~ľ között.
  • Orális–nazális korreláció: p~m, t~n, k~ŋ 
  •  Hangutánzó és hangfestő szavakban kimutatható a kvantitási korreláció: p~pp, t~tt, k~kk – e jelenség előfordulása korlátozott, nem volt az alapnyelv jellemző vonása 

 

A δ a t variánsa, míg a γ a k variánsa volt.

A δ és az ŋ csak szó belsejében állhatott.

A δ, a δ' és a γ alapnyelvi előfordulása igen ritka, az alapnyelv összes többi mássalhangzójával szemben képzőként nem volt használatos. Ez utóbbiból is következik, hogy ezek nem voltak teljes értékű fonémák. 

 

Mássalhangzó-kapcsolatok

Csak a szó belsejében fordulhattak elő, jellegzetes típusaik: 

  •  nazális+homorgán (azonos helyen képzett) zárhang: mp, nt, ŋk
  •  affrikáták (č, ć) vagy szibilánsok (s, š, ś) + k vagy p 
  •  zöngétlen zárhangok: pt, tk, kt 
  •  likvida (l, r) + k