ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Kelemen Ivett

nyomtatható változat

Kelemen Ivett (Debrecen)

Páros testrésznevek számhasználati kérdései az északi lappban (pdf)

A páros testrésznevek esetén különbség figyelhető meg a valóság és annak nyelvi leképezései között, attól függően, hogy adott nyelvet beszélők egyes dolgokkal kapcsolatban milyen mentális képet alakítottak ki. Azokban a finnugor nyelvekben, melyekben a dualis a mai napig használatos, és részt vesz a főnévragozásban, ott a páros testrésznevek és az ahhoz kapcsolódó ruhadarabok megnevezése is dualisban történik (vog. samäγәm ’szemeim’, josäγėm ’kesztyűm’; osztj. kötәγläm ’kezeim’, pasåγlam ’kesztyűm’).

A magyarban mind a páros testrészek, mind pedig a hozzájuk kapcsolódó ruhadarabok egyes számban használatosak (m. cipő van a lábán), vagyis ezekhez a szavakhoz a mentális lexikonban a kollektívum képe társul. Az északi lappban a páros testrésznevek többes számban állnak (rœáágâst leddje buorek čâlmek [NomPl] ’a fiúnak jó szeme volt’) kivéve, ha ruházkodással kapcsolatban használatosak: Sus leat ođđa fáhcat [NomPl]  gieđas [LocSg] ’új kesztyűje van (a kezén)’. A példából az is látható, hogy − akárcsak a finnben − az ilyen esetekben a testrész egyes számban áll, maga a ruha megnevezése viszont többes számban. A lappban a páros testrésznevek számhasználatával kapcsolatban azt a kérdést célszerű megvizsgálni, hogy vajon ezek állhattak-e korábban dualisban, vagyis a dualis részt vehetett-e a főnévragozásban? Ennek a kérdésnek a megválaszolására segítséget nyújt a páros testrésznevek egyik tagját jelölő szavak vizsgálata. A lappban ez négyféleképpen történhet:

a) egyes számmal:’azt akartam, hogy a láb (juol’ge) kettétörjön’; ’és az a cipő (dat skuovva) egészen aranyból volt’.

b) bœlle ~ pæl ’fél’ (vö. m. fél, vog. pāl ’fél’ < U pälä ’fél’ – UEW: 362) szóval: fac'câ(h)-bœllĕ ’csak az egyik kesztyű’.

c) ritkán az Yk'tâ ’egy’ számnévvel: Yk'tâ gittâ ’egy kéz’

d) a nub’be ’másik, második’ sorszámnévvel: mūst bāvčâstâ nub'be giettâ ’fáj az egyik kezem’

Az ’egy kéz, csak az egyik kéz’ típusú kifejezések arra engednek következtetni, hogy a páros testrésznevek − szemben a mai használattal − eredetileg nem állhattak többes számban. Mivel a lappban a páros test­ré­szek után nem áll dualisban az ige, így ugyancsak kizárható, hogy korábban a főnév dualisban állt volna. Tehát kezdetben, akár már az ős­lappban is, az egyes szám volt használatos a páros testrészek meg­ne­ve­zé­sé­re.