ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Gulyás Nikolett

nyomtatható változat

Gulyás Nikolett (Budapest)

Az ágens lefokozásának néhány esete – finn-magyar egybevetés (pdf)

A személytelenség kérdését szemantikai-pragmatikai megközelítésben általában az ágens lefokozásával hozzák kapcsolatba, ami a prominenciának vagy a szalienciának a normától való eltérését jelenti (Siewierska 2008). Eszerint egy szerkezet akkor tartható személytelennek, ha ágense nem a kanonikusnak tekintett mondatbeli funkcióban szerepel, és ez általában morfoszintaktikailag is kódolt.

A személytelen szerkezetek disztribúciója kapcsán Blevins (2003) rámutat, hogy a személyes igék személytelen alakjai megőrzik a tranzitivitást, de meggátolják a szintaktikai alany kifejezését. Holvoet (2001) szerint ezen szerkezetek feladata olyan esemény, állapot, stb. leírása, melyeknek határozatlan (referenciális vagy nem referenciális) alany tulajdonítható. Előadásomban azt vizsgálom, hogy az ágens referencialitásának mértéke alapján hogyan osztályozhatók a személytelen kifejezések. Az elemzést szépirodalmi szövegek felhasználásával és adatközlők bevonásával végzem.

Siewierska (2008) nyomán a szerkezetek alábbi csoportjait különböztethetjük meg: 1. Az ágens nem vagy kevéssé kidolgozott, pl: Oppiiko siellä mitään? ’Lehet ott bármit tanulni?’ Csengettek. 2. Az ágenst lefokozzák a prototipikus alanyi és topikpozícióból, pl.: Minua janottaa. ’Szomjas vagyok.’ Neki tetszik a könyv. 3. Az ágens egyszerre lefokozott és nem kidolgozott, pl.: Täällä käytiin jo. ’Már jártak itt.’ Havazik. Előadásomban ezeket a típusokat részletesebben mutatom be, valamint kitérek az osztályozás lehetséges további irányaira is.

Hivatkozott irodalom:

Blevins, James P. 2003: Passives and impersonals. JL 39, 473–520.

Holvoet, Axel 2001: Impersonals and Passives in Baltic and Finnic. In: Dahl, Östen –Koptjevskaja-Tamm, Maria (eds.): The Circum-Baltic Languages: Typology and Contact. Vol. 2, Grammar and Typology. John Benjamins: Amsterdam, 363389.

Siewierska, Anna 2008: Introduction: Impersonalization from a subject-centred vs. agent-centred perspective. In: Transactions of the Philological Society 106: 2, 1–23.