ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Endresz Brigitta

nyomtatható változat

Endresz Brigitta (Debrecen)

Névszóképzők grammatikalizációja a finnben (pdf)

A nyelvészeti kutatások az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gram­ma­ti­ka­lizáció vizsgálatára. Ez a jelenség egyaránt ismert a flektáló indoeurópai és az agglutináló finnugor nyelvekben. Előadásom során olyan finn szuffixumokkal fog­lal­kozom, amelyek önálló szavakból keletkeztek (gram­ma­ti­ka­lizálódtak) az idők fo­lya­mán. Ezek egy része már képző, egy része viszont még csak átmenetet képez a képző és az összetételi utótag között.

A kutatástörténeti áttekintés mellett körüljárom a gram­ma­ti­ka­­­li­záció elméleti kérdéseit, a szemantikai-pragmatikai és morfo-szintaktikai válto­zá­so­kat, e folyamatot párhuzamba állítva más nyelvváltozási je­len­sé­­gekkel (lexikalizáció, re­­­analízis, analógia, exaptáció, pragmatikalizáció), hiszen csak alapos háttérismerettel le­­­­hetséges leszűkíteni a vizsgálatot egy részrendszer tanul­má­ny­o­zá­sá­ra.

A finn nyelv vizsgálata során a névszóképzők körére koncentráltam, melyben el­ső­sor­­ban az ISO Suomen kielioppi, a Suomen kielen perussanakirja, a Suomen kielen kään­­teissanakirja, illetve a témával foglalkozó nyelvészek könyvei, cikkei segítettek. A ku­­tatásba a következő képzőket vontam be: -tAr, -kunta, -lAinen, -mAinen, -mOinen,  -omai­nen. Az ered­mények azt mutatják, ezek a képzők egy fokozatosan lejátszódó nyelv­­vál­to­­zási folyamat eltérő fokozatain állnak. A -tAr képző ese­tében már végbement a grammatikalizáció, ez a szuffixum egyértelműen képzőnek tekinthető, hiszen teljesen lezárult a hangtani változás (megrövidülés, palatoveláris oppozíció kialakulása), és nagy­részt megtörtént a deszemantizáció is. A változás még nem érte el a végpontot a -kunta, -lAinen, -mAinen és -omai­nen esetében (megindult a szemantikai „kifehéredés” és a hang­tani átalakulás, de ezek az elemek még világosan őrzik eredeti jelentésüket). Épp csak elkezdődött a grammatikalizációs folyamat a -mOinen esetében.

Összefoglalva tehát a fentebb említett finn képzőkről, illetve a grammatikalizációról mint nyelvváltozási folyamatról beszélnék a konferencián.